A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája
tevékenység, anyagkitermelés során keletkezett, visszamaradt talajvíz tavak, amelyek magán- és részben önkormányzati tulajdonban állnak. A tavak vízminősége igen rossz. Talajvíz állapota szempontjából Vác és környéke érzékeny vagy fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területnek, nagyobb hányaduk pedig kiemelten érzékeny felszín alatti területnek minősül. 2.1. Vác éghajlata Vác éghajlata mindig hatással volt a lakosság életére, egyrészről a mezőgazdaság, másrészről pedig a víz,- a szél,- és a hőmérséklet ingadozás okozta természeti károk megelőzése miatt. Nyáron a városban a legsűrűbben beépített, kevés árnyat adó vagy hiányzó zöldfelület estén illetve az épületek, utcák helyzetétől függően meleg mikroklímák alakulhatnak ki ezért Vácot a városrészek között hőmérsékletkülönbségek jelentkeznek. Az elmúlt években készült felmérések, tanulmányok alapján a következő éghajlati tényezők és adatok jellemzik Vác területét (Csereklye 2010): Napfény és léghőmérséklet — A hegyvidéki és síksági tájak érintkezési vonalán fekvő város éghajlatában nagyobb részt a Pesti-síkságra jellemző vonások érvényesülnek, a hegyvidéki hatás főleg a nyári hőmérsékleti értékek mérséklésében jelentkezik. Fontos tényezője a város klímájának a napfénytartam, amelynek évi 1950 - 2000 óra között váltakozó összege inkább az alföldi értékekhez közelít. Az évi középhőmérséklet (a hegyvidéki hatásra) +9 - 9,5°C, a januári középérték -2°C, a júliusi középérték pedig +20°C körül alakul. Március eleje és május közepe között gyakran jelentkeznek késői fagyok. Csapadék -Az évi csapadékmennyiség 550 - 600 mm között ingadozik (lásd 1. ábra), ez körülbelül megfelel a Pesti-síkságon, a Mezőföldön, vagy az Északi-középhegység medencéiben uralkodó viszonyoknak. A csapadékos napok száma, amelyeken legalább 1 mm csapadék hull, évente 90 felett van amint azt az 2. ábra is mutatja. Csapadék ■ Eves mért ■ Eves átlag Év 1. ábra Vác csapadékmennyisége 2004-2011 között forrás: http: //www. vacmet. x3. hu/eghaj 1 o/eghaj 1 at. html 3
