A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 5. Fejes Lőrinc (KÖTIVIZIG): A múlt és a jelen kapcsolata a Közép-Tisza vidékén - Új ltesítmények a Közép-Tiszán, nagy elődeinkről elnevezve - 6. Felkai Beáta Olga (Agrárgazdasági Kutatóintézet) - Felkai István (KÖTIVIZIG): A vizitársulatok az idő sodrában

Már tanulmányai alatt Heves és Külső-Szolnok vármegye szolgálatában állt, s annak gazdasági egyesületét vezette. Jogi tanulmányainak befejezése után a vármegye törvényhatóságát szolgálta, 1860-ban első alispánja lett. A felirati párt híveként kapott képviselői mandátumot 1861-ben és 1865-ben. Összesen kilencszer volt képviselő, 1867-től vármegyéje főispánja is. 1869-től belügyminiszteri tanácsos, 1870-től a Közlekedési Minisztérium államtitkára. Széli Kálmán visszalépése után a Tisza Kálmán vezette kormányban elvállalta a pénzügyi tárcát, s ebben a pozíciójában nagy érdemei voltak a magyar államháztartás konszolidációja terén. Később egy ideig vezette a közlekedési tárcát is, 1889-től azonban már földművelésügyi miniszterként szerepel.

Tisza Kálmán lemondása után, 1890. március 15-én Ferenc József Szapáryt bízta meg a kormányalakítással. A Szapáry-kabinet törvénybe iktatta a közigazgatás államosítását. 1892. november 21-én távozott kormányfői posztjáról, s nem is szerepelt a cselekvő politikában 1894-ig. 1900-ban elnyerte a tárnokmesteri méltóságot. 1903-tól a Tiszavölgyi Társulat elnöke, a tiszai vízi munkák hathatós támogatója. (Szapáry, 2013)

Báró Podmaniczky József (1756-1823)

Podmaniczky József 1756. július 29-én született. A göttingeni egyetemen végzett, több nyelven beszélt, az 1770-es évek végén bejárta Angliát, Franciaországot és Itáliát. 1781-ben,

II. József türelmi rendeletének kibocsátása után a fiumei kormányzóság tanácsosa, majd a budai helytartótanács tagja lett.

1802-től Bács-Bodrog vármegye főispánja. Vízszabályozási királyi biztosként 1810-ben Simontornyára összehívta a Sárvíz-szabályozásában érdelet birtokosokat, akik szeptember 11- én megalakították az ország első vízszabályozási társulatát, a árvíz Társaságot. A társulat első igazgató mérnökének Saátor Dánielt kérték fel.

1815-1817-ben Párizsban az osztrák kormány megbízottja volt. Híres különc volt. Támogatta a magyar irodalmi és művészeti törekvéseket, palotájában lépett fel először a hétéves Liszt Ferenc. A londoni Royal Society 1780. június 8-án első magyarként vette fel tagjai közé. A Marczibányi-jutalomdíj bizottság elnöke, valóságos belső titkos kamarás volt, a dániai Daneborg-rend parancsnoki fokozatával is kitüntették. 1823. május 11-én halt meg Pesten, Aszódon temették el. (e-NÉPÚJSÁG, 2013)

V. Jogelődöm, jogutódom

Igen nagy divattá vált a gyökerek kutatása, és amikor sikerül valamilyen hősies őst találni a vállára állva kiálltjuk világgá a saját vélt nagyságunkat.

Szűkebb pátriánk - Mezőtúr vízgazdálkodási körzetéből hozott vetélkedő páros jogutódi magyarázatait tennénk itt „közkinccsé” és döntse el mindenki maga, hogy melyik verzió szimpatikusabb neki.

1. Mezőtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat „50 évről röviden 1958-2008” ünnepi évfordulós kiadványának részlete:

„A Mezőtúr-Tiszazugi Vízgazdálkodási Társulat újkori története 1958. szeptember 3-val kezdődött, ugyanis ezen a napon alakult meg a Túrkevei Belvízelvezető Társulat. Az érdekeltségi területe a Túrkevei belvízöblözetre terjedt ki. A terület nagysága 5616 ha volt.

Ezt követően 1958. szeptember 6-án alakult meg a Mezőtúr-Alomzugi és ugyancsak 1958. szeptember 6-án a Mezőtúr-Kútréti Vízgazdálkodási Társulat a „Felsőrészi Nyomás-széle és Korhány lapos” nevű háttérrészen. A Mezőtúr város déli részén a Hortobágy-Berettyó és a