A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 5. Fejes Lőrinc (KÖTIVIZIG): A múlt és a jelen kapcsolata a Közép-Tisza vidékén - Új ltesítmények a Közép-Tiszán, nagy elődeinkről elnevezve - 6. Felkai Beáta Olga (Agrárgazdasági Kutatóintézet) - Felkai István (KÖTIVIZIG): A vizitársulatok az idő sodrában
Széchenyi magával vitte Vásárhelyit angliai tanulmányútjára. Ezután Vásárhelyi idejének jelentős részét az al-dunai szabályozási munka terveinek elkészítésére és a munkák irányítására fordította. 1843-ban készítette el egyik legjelentősebb munkáját, a Duna és mellékfolyói tengerszint feletti magasságának meghatározását. Az addig önálló és relatív rendszerekben elvégzett folyómenti szintezéseket összekapcsolta, és az Adriai-tenger szintjéhez viszonyította. Ezt követően a műszaki gyakorlatban a vízrajzi szintezéseknél nyert és az Adriai-tenger szintjére vonatkoztatott magasságokat Vásárhelyi-féle magasságoknak nevezték. Az 1840-es évtized elején a nádor meghagyta Vásárhelyinek, hogy készítse el az árvizekkel leginkább sújtott Felső-Tisza vidékének vízszabályozási terveit. 1845. június 8-án tette le József nádor asztalára „Előleges javaslat...”-át. Elképzeléseit egy Széchenyi által vezetett bizottság elfogadta, s a nádor ennek alapján megbízta Vásárhelyi Pált egy - immár az egész folyóvölgyre kiterjedő - Tisza-szabályozási terv elkészítésével. Mémöktársainak segítségével, 1846. március 25-ére elkészítette azt az átfogó szabályozási koncepciót, amelyet az utókor a Vásárhelyi-féle Tisza-szabályozási tervként ismer. A Tisza-szabályozási terv a kortársak között heves vitákat váltott ki, s az egyik ilyen vita alkalmával, amely Pesten, a Tiszavölgyi Társulat választmánya előtt zajlott, Vásárhelyi rosszul lett és még aznap éjjel, 1846. április 8- án elhunyt. (Vásárhelyi, 2005) Beszédes József (1787-1852) A pesti egyetem Mérnöki Intézetében 1813-ban szerzett mérnöki oklevelet. Első műszaki feladatait még mémöknövendék korában a Sárvízi Társulatnál végezte. Oklevele birtokában hátat fordítva a társulati állásnak az Eszterházy uradalom szolgálatába szegődött. Az Eszterházy uradalom szintén alapító tagja volt a Sárvízi Társulatnak, de a kezdeti eredménytelenségeket tapasztalva a birtokos jobbnak látta, ha a Sárvíz-Sió-Kapos mentén lévő simontornyai mocsaras birtok lecsapolását Beszédes József segítségével saját erőből oldja meg. József nádor személyes közbenjárására 1810. szeptember 11-én megalakult az első magyarországi társulat, a Sárvízi Csatorna Társulat. A társulat első műszaki vezetője Sátor Dániel volt. Az ő halálát követően a társulat "igazgató vízmérője" Beszédes József lett. Vezetése alatt a Sárvíz mentén végzett munkák 1824-ben befejeződtek. Az elvégzett munkákkal a társulatok működése nem szűnt meg. Az elkészült művek fenntartása és javítása továbbra is a társulatok gondját képezte. A problémák jelentőségét érzékelteti, hogy a pozsonyi országgyűlés 1827-ben Beszédes aktív közreműködésének köszönhetően a XXXIII. törvénycikkel sietett rendezni a kialakult helyzetet. 1830 és 1833 között a Fehér-Körös-menti Arad vármegyei birtokosok felkérésére malomcsatomát tervezett. A malomcsatorna társulatba maga József nádor is belépett, hiszen itteni birtokai révén a műszaki munkában érdekeltté vált. Ekkor már javában dolgozott nagy művén, a Dunát a Tiszával összekötő Pest-Csongrádi hajócsatoma tervén. Régi álmát látta a megvalósulás útjára térni, mikor az országgyűlés 1840-ben megalkotta a Duna-Tisza csatornáról szóló XXXVIII. törvénycikket. Hiába támogatta azonban az elképzelést a pozsonyi diéta, Széchenyi István gróf, a neves pénzember Sina György báró, Vécsey Miklós báró szatmári főispán, sőt maga József nádor is - az elképzelés nem jutott el a megvalósulásig. Az 1819-ben a filozófia doktori címét elnyert Beszédes József szakírói tevékenysége a körülötte dúló szakmai viták ellenére nagyban hozzájárult a magyar műszaki tudomány 19. századi fejlődéséhez, a magyar szaknyelv kialakulásához. Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy az alig néhány évvel korábban megalakult Magyar Tudós Társaság (a
