A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 5. Fejes Lőrinc (KÖTIVIZIG): A múlt és a jelen kapcsolata a Közép-Tisza vidékén - Új ltesítmények a Közép-Tiszán, nagy elődeinkről elnevezve - 6. Felkai Beáta Olga (Agrárgazdasági Kutatóintézet) - Felkai István (KÖTIVIZIG): A vizitársulatok az idő sodrában

o 2012. 64/2012. (XII. 7.) NFM rendelet az állami tulajdonban lévő vizek mederhasználati díjairól

o 2012: 54/2012. (XII. 18.) BM utasítás a vízkárelhárítás országos irányításának szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2010. (II. 10.) BM utasítás módosításáról

o 2013: 12/2013. (I: 22.) Kormány rendelet a sík- és dombvidéki tározók létesítéséhez és rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről.

Mint látható, a vízzel kapcsolatos véleménynyilvánítás igen magyaros és hasonló a futballhoz, mindenki látott már vizet, tehát mindenki ért hozzá. A jogszabályok, rendeletek, törvények stb. sokaságában egyszerű iránytűvel eligazodni nem lehet.

IV. Nagyjaink, aki érezték a víz súlyát

(szakmai és politikai szempontból meghatározó szerepvállalás)

József nádor (1776-1847)

Habsburg-Lotharingiai József főherceg 1776. május 9-én, Firenzében látta meg a napvilágot. 1792-ben legidősebb bátyja, I. Ferenc került a Habsburg Birodalom élére. 1795 nyarán nádorrá nevezték ki Magyarországra.

József nádor, akit az utókor később „a legmagyarabb Habsburg” névvel illetett, a következő fél évszázadban számos alkalommal sikeresen közvetített Bécs és Pest-Buda között.

A vízgazdálkodásban is mérföldkő volt a jelenléte: az 1807. évi XVII. tv. (társulati tv.) alapján József nádor személyes közreműködésével 1810-ben megalakult az első magyarországi társulat, a Sárvíz Csatorna társulat.

Miután országlása alatt szinte alig akadt olyan magyarországi kezdeményezés, melyet József nádor politikai vagy anyagi téren ne támogatott volna, a főherceg Habsburg létére is hallatlan népszerűségre tett szert. 1847 januárjában bekövetkező halálát az egész ország őszintén meggyászolta, fia, István pedig gyakorlatilag - az édesapja iránt érzett bizalomnak köszönhetően - automatikusan megörökölte a királyhelyettesi tisztséget. (Tarján, 1995)

Vásárhelyi Pál (1795-1846)

A pesti egyetemen szervezett Mérnöki Intézetben 1816. november 30-i kelttel mérnöki oklevelet kapott.

1819. március 12-én a Vízi és Építészeti Főigazgatóság nagyváradi mérnöki hivatalának szolgálatába lépett, s a Helytartótanács kirendelte a Tisza és a Körösök vízrajzi térképészeti munkáihoz. 1823 márciusában a dunai felmérésekhez rendelték. 1829-megbízták a dunai felmérések vezetésével. Az ő irányításával készült el a folyó Pétervárad - Orsóvá közötti szakaszának, valamint a munkák szempontjából legkritikusabb al-dunai vidéknek vízrajzi felvétele. A dunai mappáéi ónál szerzett ismeretei alapján 1831-ben nagy feltűnést keltve a Tudományos Gyűjtemény hasábjain megtámadta Beszédes Józsefnek, a kor jeles mérnökének az Al-Duna-szabályozásra vonatkozó elképzeléseit. Ezzel felhívta magára Széchenyi István figyelmét, akit a nádor királyi biztosi minőségben 1833 nyarán bízott meg az Al-Dunaszabályozás végrehajtásával.