A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

10. szekció. SZÁMÍTÓGÉPES MODELLEK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - 9. Dr. Nagy Zsuzsanna (DHI Hungary Kft.): 1D modellek és ami bennük van - 2013.évi hidroinformatikai szemináriumok az MMK támogatásával - 10. Dr. Rátky István (nyugdíjas) - Rátky Éva (Golder Zrt.): Iszapcsapda a Keleti-főcsatorna torkolatánál

Rátky-Rátky-4-Iszapcsabda

vízkivételét. A hidrodinamikai felső és alsó határfeltételeket: a Tiszára a Q(t) idősort, valamint a Kfcs-re az „átlagos” (kiegyenlített) Q(t) vízkivételt a 3.ábrán adtuk meg, (az ábra zsúfoltságát elkerülendő a H(t) vízállás alsó határfeltételt nem szemléltettük).

3.ábra Qiiszad), QKfcs(t) és cTisza(t) határfeltételek

Hidrodinamikai bearányosítást egy kisebb és egy nagyobb vízhozam-párra tudtuk elvégezni (Qiisza=275 m3/s, QTvasvár=12,7 m3/s és QTiSza=1315 m3/s, QTvasvár=8,8 m3/s; TIKÖVIZIG 2010/a). Colebrook-White összefüggést alkalmazva, kisebb-nagyobb területen különböző konstans érdességet vettünk fel. A rögzített vízszintekhez legjobban illeszkedő felszíngörbék alapján a Nikuradse-féle abszolút érdesség a Tiszánál ks= 0,02 m, 0,05 m és 0,1 m, míg a Keleti-főcsatornánál végig állandó ks = 0,35 m érték adódott.

Ho kdalék adatok

A morfológiai jelenség pontos leírásához, a bearányosításához és a numerikus modellezéséhez szükség lenne:- a mederanyag szemösszetételére, területi eloszlására, (mélységben is),- a kezdetben szállított hordalék mennyiségére, szemösszetételére és területi eloszlására,- a vizsgált szakaszt fentről érő, időben változó hordalék terhelésre (mennyiség és szemeloszlás) (Rátky-Rátky 2012).

A vizsgált szakaszra vonatkozóan - az idézett tanulmányban írottakhoz hasonlóan itt is igaz az, hogy - a fentiek közül semmi nem állt rendelkezésre. Ezért irodalmi adatok alapján próbáltuk megbecsülni a mederanyag és a szállított anyag szemcseméretét. Bogárdi ismert, hordalékkal foglalkozó könyvében „A lebegtetett hordalék átlagos szemátmérőjének leggyakoribb értéke” Tiszalöknél 0,040 mm (Bogárdi 1971, 753. o.) Rendelkezésünkre állt néhány mérés 2009. és 2010. évekből, az egyik szerint dm = 0,0383-0,0452 mm között volt, a másik mérésnél dán = 0,043 mm és dso = 0,0228 mm (KÖT1V1Z1G 2010).

A számításba vont Tisza szakasz legfelső szelvényében Dirichlet-típusú peremfeltételként időben változó lebegtetett hordalékterhelést, koncentrációt adtuk meg (c, kg/m3). Bogárdi szerint Tiszalöknél az „1942-52. évek vízállás-gyakoriságára vonatkoztatva hordalék töménység 0,295 kp/m3” (Bogárdi 1971, 748. o.). Rendelkezésünkre állt néhány mérés 2010. évből, 1300 m3/s-nál: Tiszalök-felsőnél c = 0,362 kg/m3, ugyanekkor a Kfcs-ben 0,200 kg/m3;