A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
10. szekció. SZÁMÍTÓGÉPES MODELLEK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - 1. Albert Kornél (KDVVIZIG): Gázlók és hajóút szűkületek mederfelmérése a Duna magyarországi szakaszán - 2. Barla Roland: Ráckevei (Soroksári) Duna-ág adott szegmensének vízminőségi modellezése - mintaprojekt - 3. Jakab Jenő (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Idősorok zajszűrése gyors Fourier-transzformációval
Vízállás idősor a Dunán a Budapestnél 4. ábra Vízállás idősor a Dunán Budapestnél Az elemzett idősorom - amelyen a módszertant ismertetem - a Duna budapesti vízmércéjén mért és a MAHAB-ban tárolt vízállás „hidrológiai idősor” a 2013.01.01. 7:00 - 2013.03.27 15:01 időszakra vonatkozóan. A későbbiekben bevezetésre kerülő relatív idő fogalmát az időintervallum kezdő időpontjához igazítom a rendszer alapegysége pedig az 1 perc lesz. 4.1. Az diszkrét idősor optimalizálása az FFT számára Az FFT algoritmusnál fontos az idősort homogén felbontással megadni. Ez azt jelenti, hogy két szomszédos vízállás érték között dT idő kell, hogy elteljen egységesen. Az FFT számítási algoritmust részletesen a 4.2 fejezetben ismertetem. A kívánatos homogén időbeli felbontás viszont gyakorlati és technikai okokból kifolyólag is gyakran nem áll rendelkezésre. Tehát első lépésben a homogén felbontású idősor előállítását kell megoldani valamilyen (esetünkben lineáris) interpolációs eljárással. A vizsgált Duna vízállás idősor kb. órás időközű feldolgozatlanul. A homogén felbontást 1 perces finomsággal határoztam meg első lépésként. Az így létrejött idősorban viszont az interpolált vízszintek aránya túl nagy a mérésekhez képest és az adatsor mérete is jelentősen megnövekedett. Ez azt jelenti, hogy hígult az információ-sűrűség. A percnél durvább felbontás lehetőségét tehát az interpoláció fajlagos hibája és a számítási igény csökkentése mentén célszerű megvizsgálni. A kellően nagy információ-sűrűséggel rendelkező kívánatos adatstruktúra eléréséhez egy optimalizációs eljárást javasolok, amelynek szempontjai egyidejűleg: I. A lehető legdurvább időbeli felbontást kell alkalmazni II. A lehető legtöbb mért adatot kell alkalmazni III. A lehető legkevesebb interpolálat adatot kell felhasználni. (A II. és III. -bői levezethető, hogy legyen a lehető legnagyobb legyen a mért és interpolált adatok aránya!) 10
