A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 4. Bolgovics Ágnes (Debreceni Egyetem) - Borics Gábor - Görgényi Judit (MTA): A tóméret és a fajszám közötti összefüggés bentikus és planktonikus algák esetén
kérdés, hogy az a faj-terület kapcsolat, amelyet makroszkopikus élőlények esetében már igazoltak, vajon a mikrovilágra is érvényes-e? Munkánk célja az volt, hogy ezt az összefüggést feltárjuk két mikroszkopikus vízi élőlénycsoport, a bentikus kovaalgák és a fitoplankton esetén. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy milyen a kapcsolat a planktonikus valamint a bentikus algák aktuális diverzitása és az állóvizek mérete között? Hipotézisünk az volt, hogy amennyiben a mintavétel során kellően széles mérettartományt tekintenünk át, a területfaj szám összefüggés (elméletileg levezethető) un. logisztikus jellege (Archibald, 1949) igazolható. 2. Anyag és módszer 2.1. A mintavételi terület kijelölése Ahhoz, hogy elkerüljük a víztestek heterogenitásából és a közöttük lévő nagy távolságokból adódó bizonytalanságokat, olyan területet választottunk, ahol nagy számban találhatóak hasonló hidromorfológiai tulajdonságokkal rendelkező, egymáshoz közel lévő, de eltérő méretű vízterek. így mintavételi területként a Hortobágy térségében levő bombateret választottuk, mely Nagyiván község közigazgatási területéhez tartozik és Kunmadaras felől a Kunkápolnási mocsarak határolják. A terület kiterjed déli irányban egészen Karcagig, keletre pedig Nádudvar határáig. A terület egykor bombázó lőtérként működött, ahol a Magyar Légierő, a Luftwaffe és a Vörös Hadsereg gépei 1945-1989 között több ezer különböző méretű robbanó töltettel ellátott bombát vetettek le. Az intenzív bombázások eredményeként, az évtizedek alatt több, 10°-102 m2 mérettartományba eső bombakráter keletkezett, melyek mára kicsiny (0,5-2 m mély) tavacskákká alakultak. Az így létrejött kis vízterek hasonló hidromorfológiai tulajdonságokkal rendelkeznek és egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el. A csapadékban gazdag években, a bombatérhez közel található Kunkápolnási mocsarak felől érkező nagy mennyiségű víz elárasztja a területet, ami vizsgálataink szempontjából azért hasznos, mert ezáltal a terület mikroflórája vélhetően homogenizálódik. A területet és környékét a bombázásokat követő években és napjainkban is legelőként hasznosították. A legelő állatok nyomán kisebb, 10'2-10_1 m2 mérettartományokba eső vízterek is kialakulnak időszakos jelleggel. A mintavétel során arra törekedtünk, hogy valamennyi mérettartományba legalább öt víztér kerüljön.
