A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 3. Biró Rita (Pannon Egyetem) - Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont) - Stenger-Kovács Csilla (Pannon Egyetem): Kis vízfolyásokra épített tározók ökológiai hatásának bemutatása a Csigere-patak példáján

táblázat). Negatív szignifikáns kapcsolat van a Széki-tóból származó planktonikus diatómák illetve EQR, IPSITI és IPS értékek között (3. táblázat).

Planktonikus kovaalga arány és az IPS lineáris regressziója

Lineáris regresszióval teszteltük, hogy a tapasztalt planktonikus kovaalga arány miként befolyásolja az IPS index értékeit, az eredményeket az 4. ábra tartalmazza.

4.ábra: Az Csigere-patak IPS értékei a planktonikus kovaalga arány(%)függvényében

A 4. ábrán jól látható, hogy a planktonikus kovaalga arány növekedésével csökken az IPS értéke, melyet a planktonikus kovaalga arány 14,66%-ban magyaráz. Az IPS mesterséges vízfolyás esetén 10-nél vált át közepesről jó kategóriába, ennél az értéknél a planktonikus kovaalga arány 23%. Tehát 23% feletti planktonikus aránynál már az IPS értékek lecsökkennek.

A Csigere-patak fizikai kémiai jellemzőinek eredményei

A mért fizikai és kémiai paraméterek havi átlagos értékei alapján kapott főkomponens analízis (PCA) ordinációs diagramján az 1. tengely mentén (AXIS 1.) a leginkább meghatározó változók: a hőmérséklet (T) (r=-0,9048), az oldott oxigén (DO) (r=0,819), a nitrit (r=0,6784) és a kémiai oxigén igény (r=-0,553) (4. ábra). A scattergram 2. tengelyét (AXIS 2.) legjobban a klorid (r=-0,8515), nitrát (r=0,684) és az összes foszfor (r=0,568) koncentrációja alakítja (5. ábra).

8