A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 2. Katona Lászlóné - Belovai Tamás (NYUDUVIZIG): A Pinka átjárhatóságának biztosítása a vízhasznosítás tükrében
4 2.3. Lefolyási viszonyok, árvízvédelem A Pinka Szabályozásával a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság a két állam között 1956-ban megkötött Határvízi Egyezmény érvényben lépéséttől kezdődően folyamatosan foglalkozik. A teljes közös érdekeltségű szakaszra általános szabályozási terv készült, melyet többször módosítottak és korrigáltak a helyi érdekeknek megfelelően. Jelenleg a meder kiépítését 120 m3/s mértékadó vízhozamban határozza meg a Strém vízfolyás felett, alatta 150 m3/s-ban. Az árvíztől veszélyeztetett településeket körtöltések építésével kívánja bevédeni. Magyar területen a rendezés Felsőcsatár térségében kezdődött, itt a régi meder helyett az előírt vízszállítású, új vonalvezetésű meder lett kialakítva, 2,5 km hosszban. A munka 1977-78-ban készült. Az alatta lévő szakaszon - Vaskeresztes térségében- a vízfolyás ősállapotú, medre 80 m3/s-ot szállít károkozás nélkül. A meder bővítésére a terület beépítettsége miatt lehetőség nincs, a meder vízszállítását meghaladó vízhozam terepen való levezetését védtöltés építésével oldható meg. Pornóapátiban az erőmű alatti kb. 500 m-ig a Pinka a kívánt mértékűre van kiépítve. Az erőmű zsilipjei is képesek ma már ennek a vízhozamnak az átbocsátására. Az országhatárig terjedő rövid szakaszon a mederbővítés környezetvédelmi okokból maradt el. A község védelmét szolgáló töltések csak részben épültek ki, a meder vízszállító képessége megfelelő. A szabályozás Szentpéterfán 2004-ben fejeződött be, hol állami beruházásból épült meg a Pinka meder rendezése, töltés építés 4800 fim hosszban, valamint szűkítő- és 35m hosszú bukó műtárgy. Felette a osztrák fél kiépített védművekkel biztosította, hogy a mederbe levezetendő vízmennyiséget meghaladó érkező vízhozamokat a Rodling-patak felé vezeti le, mely Szentpéterfa alatt csatlakozik vissza a Pinkába. Az alsó torkolati szakasz kiépítése megtörtént. Körmend, Vasalja és Pinkamindszent térségében mederbővítésre, árapasztó építésére került sor, valamint Vasalja árvízvédelmi töltéssel lett bevédve. 2.4. Vízhasznosítás, történeti áttekintés A Pinka magyar területein a vízhasználatot elsősorban erőtelepek működése és az öntözés jellemzi. A vízerő-hasznosítás következtében magyar területen, jelenleg négy helyen működik törpe vízerőmű. Az erőművek előtt hosszú duzzasztott terek találhatók, a duzzasztást fix küszöbű bukók biztosítják, kivétel Pornóapáti ahol közvetlenül a mederbe épült zsiliptáblákkal szabályozzák a duzzasztást. Az erőtelepek már a 19.-ik században, mint vízimalmok is működtek, ezt bizonyítja az 1806-1869 közötti II Katonai felmérés és az 1998- as felmérések összehasonlítása.
