A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Dr. Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont ) - Terenyei Eszter (Debreceni Egyetem) - Grigorszky István (Debreceni Egyetem) - Andjelka Plenkovič-Moralj (University of Zagreb ) - Várbíró Gábor (MTA Ökológiai Kutatóközpont ) - Földi Angéla (Debreceni Egyetem) - Prof. Dr. Kiss Keve Tihamér (MTA Ökológiai Kutatóközpont ): Magyarországi és horvátországi karsztos vízfolyások kovaalga közösségének vizsgálata összefüggésben az EU VKI-val.
ÖSSZEGZÉS Magyarországon számos fitobentosz alapú vizsgálatot folytattak annak érdekében, hogy az Európában használt ökológiai vízminősítő rendszereket a hazai viszonyokra adaptálják, de a tökéletesítéshez még több megbízható adatra lenne szükség főként a kevésbé kutatott kisebb vízfolyások terén. Elsősorban a referenciális állapotú mintavételi helyek kutatása a fontos feladat annak érdekében, hogy a referencia feltételeket minél jobban tudjuk definiálni. A most bemutatott eredmények ennek egyik első lépését jelentik. A referencia közösségek összetételét több adat birtokában a későbbiekben célszerű validálni. A Bükk egyik kisvízfolyásának, a Tárkányi-pataknak és a közvetett módon kapcsolódó Szikla-forrásnak vizsgáltuk a kovaalga összetételét, annak évszakos változását és ökológiai állapotát az IPSITI kovaalga index alapján. A három évszakban a 8 mintavételi helyről összesen 114 taxon került elő, melyeknek több mint a fele kis valvaszámmal fordult elő. A nyári hónap volt a legdiverzebb, ekkor 83 taxon került elő. A Szikla-forrás minden évszakban kevés fajjal volt jellemezhető. Ez a faj szegénység jellemző a források kovaalga közösségére. Tavasszal és nyáron a Szikla-forrás, a Tárkányi-patak és az Eger-patak jól elkülönült a dominancia viszonyok alapján, mely őszre már nem volt jellemző. Az IPSITI indexek alapján elmondható, hogy a Tárkányi-patak a bentonikus kovaalgák alapján jó ökológiai állapottal jellemezhető. Az index értékek átlaga alapján a 2. mintavételi helyet követően fokozatos és kis mértékű csökkenés volt megfigyelhető. A községen átfolyó patak index értékeinek kis mértékű csökkenése magyarázható az antropogén hatással, míg a község határán kívül eső 1. mintavételi hely kisebb értékei az élőhely jellegének (alacsonyabb hőmérséklet, lombosodás, kis vízhozam) köszönhetőek, azaz antropogén hatásoktól függetlenek. A 2. —és kis mértékben a 3.— mintavételi hely emelkedett taxon száma egyértelműen a tóból származó víz hatása. Erre utal az euplanktonikus Cyclotella ocellata, vagy az alapvetően tavi bevonatlakó kovaalgák jelenléte, mint a Cymbella, Encyonema, Encyonopsis, Cymbopleura, Diploneis, Fragilaria fajok, melyek elsősorban, vagy kizárólagosan csak ezekben a mintákban fordultak elő. Jelen vizsgálataink is rámutattak arra, hogy a faj szám, a diverzitás és a vízfolyások rendűsége összefügg egymással, hiszen a befolyók további fajokkal gazdagítják a vízfolyás faj készletét. 20
