A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Dr. Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont ) - Terenyei Eszter (Debreceni Egyetem) - Grigorszky István (Debreceni Egyetem) - Andjelka Plenkovič-Moralj (University of Zagreb ) - Várbíró Gábor (MTA Ökológiai Kutatóközpont ) - Földi Angéla (Debreceni Egyetem) - Prof. Dr. Kiss Keve Tihamér (MTA Ökológiai Kutatóközpont ): Magyarországi és horvátországi karsztos vízfolyások kovaalga közösségének vizsgálata összefüggésben az EU VKI-val.
Magyarországi és horvátországi karsztos vízfolyások kovaalga közösségének vizsgálata összefüggésben az EU VKI-val. ^cs Éva, 2Terenyei Eszter, 2Grigorszky István, 3Andjelka Plenkovic-Moralj, Várbíró Gábor, 2Földi Angéla, 'Kiss Keve Tihamér *MTA ÖK, Duna-kutató Intézet, Göd és Debrecen; 2DE Hidrobiológiái Tanszék, Debrecen; 3University of Zagreb, Faculty of Science, Division of Biology, Zagreb, Croatia; BEVEZETÉS A bevonat kovaalgáinak vizsgálata az egyik alapeleme a folyók EU VKI szerinti monitorozásának, és a folyók ökológiai állapota becslésének. Hazánkban a fitobentosz alapú vizsgálatok az EU-hoz való csatlakozást követően felerősödtek. Az első országos szintű vizsgálatot 2005-ben hajtották végre és a rendszeres monitorozás 2007-ben indult. Az EQR alapú vízminősítés megkívánja a referencia állapothoz való viszonyítást. Ehhez referencia helyeket kell találni. Magyarországon nagyon kevés referencia állapotú, azaz fiziko-kémiai, hidromorfológiai, és a biológiai minősítő elemek szempontjából is sértetlen vízfolyás és vízfolyás szakasz található (Refcond 2003), melyek minden vízfolyás típusban szükségesek ahhoz, hogy a fitobentosz alapú indexek kategória határait pontosan lehessen becsülni. Magyarország és Horvátország karsztos területein olyan tiszta vizű patakok, folyók is találhatók, melyek között referencia helyeknek is alkalmas vízfolyások lehetnek. 2010-ben egy közös pályázat keretében kezdtük el a magyarországi tipológia szerint a 2-es és 3-as típus, a hegyvidéki, meszes kis és közepes vízfolyások esetében az esetleges referencia közösségek keresését fény és elektronmikroszkópia segítségével. Majd a vizsgálatokat 2011-ben kiterjesztettük az 5-ös típusba tartozó Tárkányi- és Eger-patakokra is, ahol többszöri mintavétel során részletesen tanulmányoztuk a patak-együttes bevonatlakó kovaalgáit. Azt kívántuk feltárni, hogy egy vegetációperiódusban milyen taxonok alkotják a kovaközösséget, milyen a mintavételi helyeken a patak kovaközösségei alapján becsülhető ökológiai állapota, a befolyók és a község milyen hatással van erre, és található-e referencia állapotú szakasz a patak-együttesen. ANYAG ÉS MÓDSZER A bevonatmintákat a magyarországi 2-es, 3-as, és 5-ös (Pannon ökorégió, hegyvidéki és dombvidéki, meszes, kicsi és közepes vízfolyások) és a horvátországi 9-es (Dinári ökorégió,
