A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

4. szekció: Vízellátás - a víziközművek vízbiztonsági tervei - Szabó Tamás (Heves Megyei Vízmű Zrt.): Szarvaskői vizek áramlásának, utánpótlódásának meghatározása modern hidrodinamikai, kémiai vizsgálatok felhasználásával, üzemeltetési problémák megoldásának céljából

3 táblázat. Kutak termelési variánsai 1. variáns 2. variáns 3. variáns Szarvaskő 1/a. sz. kút Vízigénytől függően termel hálózatra Vízigénytől függően termel hálózatra Termel folyamatosan patakra és vízigénytől függően hálózatra Szarvaskő 3. sz. kút Áll Termel folyamatosan patakra Áll 6. Termelési tesztek elemzése, értékelése Ebben a fejezetben számos részletre kitérek, amely nem csak a vízáramlásra, hanem a kutak állapotára is választ fog adni. Az egymásrahatásokat és visszatöltődés elemzést az Aquifer test 3.5®, az áramlás modellt a Surfer® 8.06.39 verziójú szoftverekkel készítettem. 6.1 Visszatöltődés elemzés Az első és legfontosabb feladatnak tartom a kutak visszatöltődés elemzéseit, mivel már két kút esetében a rétegben végbemenő kolmatáció miatt következett be felhagyás, és tisztázni kell, hogy a meglévő kutaknál érzékelhető-e ez a jelenség. Ezzel a vizsgálattal a kutak fajlagos hozamai, utánpótlódási paraméterei határozhatók meg. A visszatöltődés vizsgálatot a Theis iterációval készítettem, amelyet időszakonként elvégezve az eredményekből az esetleges tendenciák jól kirajzolhatók, az esetleges tisztítások, új kút fúrások ütemezhetők. Szarvaskő 1/a. sz. és 3. sz. kutak Theis visszatöltődési eredménye: 4. táblázat. Szarvaskői termelőkutak visszatöltődés . vizsgálati eredményei Transzmisszibilitás (m/d) Konduktivitás (m3/d) fúráskor jelenleg fúráskor Jelenleg Szarvaskő 1/a. sz. kút 1,35*102 2,03*102 2,24*101 3,39*101 Szarvaskő 3. sz. kút 3,85*102 3,89*102 6,53*101 6,6*101 6.2 Egymásrahatás vizsgálat A termelő kutak ugyanazon réteget szűrőzik, tovább közel helyezkednek el egymáshoz, ezért szükséges az együttes üzemeltetésük esetén az egymásrahatás meghatározása. Azaz annak ismerete, hogy mennyivel süllyeszti egyik a másik vízszintjét változatlan termelés mellett, illetve mekkora hozamcsökkenést okoznak egymás termelésében. Továbbá a kialakított depressziós viszonyok is tisztázhatók, mivel nem engedhetjük meg, hogy lokálisan túl nagy leszívást hozzunk létre. A nagy leszívás a rétegekre gyakorolhat káros hatást, akár felszíni süllyedés irányába is mutathat. A következő táblázat tartalmazza a két kút egymásrahatás értékeit,jól látható, hogy a 3. sz. kút nagyobb hatást gyakorol a 1/a. sz. kútra, együttes termelés esetén közel fél méteres üzemi vízszint csökkenés várható. 5. táblázat. Szarvaskő termelő kutak egymásrahatás értékei Szarvaskő 1/a. sz. kútra Szarvaskő 3. sz. kútra Szarvaskő 1/a. sz. kút ráhatása­-0,264 m Szarvaskő 3. sz. kút ráhatása-0,403 m­Együttes hatás-0,515 m-0,366 m Ezek a hatások a következő fejezetben a modellben jól láthatóan megjelennek. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom