A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
5. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Kassai Zsófia (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.): Anoxikus szelektor zóna működése az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
ANOXIKUS SZELEKTOR ZÓNA MŰKÖDÉSE AZ ÉSZAKPESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN KASSAI ZSÓFIA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen eleveniszapos biológiai tisztítás működik. Az ilyen rendszerekben az utóülepítés szerepe kulcsfontosságú, mivel ha a fázisszétválasztás nem megfelelő, az az elfolyó tisztított szennyvíz minőségének romlásához vezethet. Emiatt fontos, hogy az eleveniszapos medencékből az utóülepítőbe jól ülepedő iszap kerüljön. 2010-ben megvalósult az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep tápanyag-eltávolítási fokozata, mely során a nitrogén eltávolítására elő-denitrifikációs rendszer került kiépítésre. A meglévő levegőztető medencék átalakításakor minden soron két-két sorbakapcsolt, teljesen átkevert anoxikus reaktor került kialakításra. Az újonnan épített eleveniszapos műtárgyak elején is két-két sorbakapcsolt, anoxikus reaktor található. Ezek a reaktorok azonban nemcsak a denitrifikáció szempontjából jelentősek, hanem a kialakításuk miatt ún. anoxikus szelektorként is működnek, ami a fonalas baktériumok visszaszorítása miatt fontos. Az anoxikus szelektorokban a könnyen felvehető tápanyagok nagy kezdeti nitrát hasznosítási sebességet biztosítanak a tápanyaggal gyengébben ellátott zónákéhoz képest, ami úgynevezett kinetikai szelekciót eredményez az iszap mikroorganizmus-együttesének kialakulásában. Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep életében a fonalasok megjelenése évről évre problémákat okozott az őszi és tavaszi átmeneti időszakban. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a tápanyag eltávolítási fokozat kiépítése során kialakított anoxikus reaktoroknak milyen hatása van a fonalasok megjelenésére és gyakoriságára, az iszap ülepíthetőségére, az iszapindexre, továbbá mindezekkel együtt a tisztítás minőségére. Fonalas mikroorganizmusok, és az általuk okozott üzemeltetési problémák A szennyvíztisztító telepek üzemeltetésének egyik gyakori problémája a fonalas baktériumok túlzott elszaporodása az eleveniszapban, mely rontja az iszap ülepedési tulajdonságát, és iszapfelfúvódáshoz vezet. Erről általában akkor beszélhetünk, ha a Mohlmann index értéke 200 ml/g felett van. Emiatt a biológiai szennyvíztisztítás során olyan üzemeltetési viszonyokat kell teremteni, hogy főleg a pehelyképző baktériumok szaporodjanak, és ezáltal a fonalasok visszaszoruljanak. A fonalasok elszaporodása számos üzemeltetési nehézséget okoz (Oláh és Horváth, 2006):- romlik az elfolyó tisztított víz minősége (KOI >100, LA: 40 - 100 mg/l);- a téli időszakban kialakuló fonalasodás hatására az iszapkor csökkenhet, ami a nitrifikáció háttérbe szorulását és a fölösiszap mennyiségének 30%-os növekedését vonja maga után;- az eleveniszap koncentráció szükséges szinten tartása a medencékben nehézségekbe ütközik;- az iszap ülepedése, sűrítése nem megfelelő az utóülepítőben;- az iszap víztelenítése során 10-20%-kal több vegyszerre lehet szükség; 1
