A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
5. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Fejes Anita - Gyarmati Imre (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.): Energiaracionalizálás évtizede a Dél-pesti Szennyvíztisztítóban
A rothasztókba, aktuális adatok alapján, átlagosan mintegy 430 m3/d mennyiségű helyben képződő elősűrített szennyvíziszap (szárazanyag tartalom: 30,5 T/d, szervesanyag: 21,8 T/d) valamint 286 m3/d mennyiségű szerves hulladékanyag (szárazanyag tartalom: 20,9 T/d, szervesanyag: 16,7 T/d) kerül bevezetésre, majd rothasztást követően 700 m3/d (szárazanyag tartalom: 26,5 T/d, szervesanyag: 14,9 T/d) víztelenítésre. A szervesanyag lebontási hatásfok 61 %, az átlagosan képződő 21 900 Nm3/d biogáz mennyiségből adódóan a fajlagos biogáz képződés: 930 Nm3/kg lebontott szervesanyag. Ezen rendkívül kedvező értékek elérése a rothasztók 2,7 kg/m3*d átlagos szervesanyag terhelése, és 19,6 nap átlagos tartózkodási idő mellett történik. Mivel az alapanyagok beadagolása nagymértékben függ azok rendelkezésre állásától, illetve logisztikájától, ezért a pillanatnyi vagy akár a napi terhelés értékek ettől lényegesen magasabbak is lehetnek és rendkívül hektikus változást mutatnak. 11. ábra: Anaerob fermentorokba beadagolt szervesanyagok napi mennyiségének és összetételének változása A szennyvíztisztító saját szennyvíziszapjának anaerob hasznosításával megtermelhető 23004300 MWh elektromos energia mellett a befogadott szerves hulladékokból további 5200-8000 MWh nyerhető évente, aminek városi hálózatról történő vételezése 150-300 millió Ft-ba kerülne. Ezzel egyidejűleg a hulladék anyagok feldolgozása során képződő 5700-8900 MWh/év hőenergiának földgázból történő megtermelése 90-130 millió Ft költséggel járna. 15
