A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
5. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Fejes Anita - Gyarmati Imre (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.): Energiaracionalizálás évtizede a Dél-pesti Szennyvíztisztítóban
További nehézséget jelentett, hogy a gerincvezetékről lecsatlakozó elosztó csővezeték rendszer kialakítása aerodinamikailag rendkívül kedvezőtlen volt, nagyszámú, hosszú kisátmérőjű (6/4”-os) vezetéket, illetve nagyszámú kisátmérőjű elzárószerelvényt tartalmazott, amelyek a rendszer nyomásveszteségét jelentős mértékben megnövelték. Ehhez igazodva a légfúvónak is magas nyomásszintet (átlagosan 495 mbar) kellett tartania a rendszerben, ami többlet villamosenergia felhasználással járt. 4. ábra: Levegő elosztó csővezeték átalakítás előtt és után A 2007-2008 időszakban lezajlott rekonstrukció eredménye, hogy minden eleveniszapos reaktorban megközelítőleg a kétszeresére (111-130 m2-ről 224 m2-re) növekedett a beépített membránfelület, ezáltal a mértékadó terhelés a felére (46-54 m3/m2h-ról 27 m3/m2h-ra) csökkent. A bővítés a fajlagosan nagyobb membránfelületű (0,70 m2/db) AQUACONSULT AQUASTRIP P4-18 panelekkel lett végrehajtva. Ezzel párhuzamosan sor került a levegő elosztó csőhálózat áramlástanilag optimálisabb kialakítására. A medencénkként 48 db 6/4”-os vezetéket 16 db 4”-os gerincvezeték váltotta ki (mintegy 2,5-szeresére növelve az átáramlási keresztmetszetet), amelyekről a panelekhez történő lecsatlakozás azok közelében történt. Ezzel arányosan változott az áramlástani veszteségek szempontjából lényegesen kritikusabb elzáró szerelvények mennyisége és mérete is. 5
