A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Lovas Attila - Békési István - Sólyom Péter (KÖTIVIZIG) : Települések és belvízvédelmi szakaszok belvíz veszélyeztetettségének értékelése a Közép-Tisza vidékén
TELEPÜLÉSEK ÉS BELVÍZVÉDELMI SZAKASZOK BELVÍZ-VESZÉLYEZTETETTSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A KÖZÉP-TISZA VIDÉKÉN LOVAS ATTILA, BÉKÉSI ISTVÁN, SÓLYOM PÉTER Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1. Bevezetés: A belvízi veszélyeztetettség meghatározása különböző területegységekre vonatkozóan folyamatos szakmai és társadalmi igény, amelynek jelentősége vészhelyzetben, megelőző intézkedések és fejlesztések során egyaránt fontos. A belvízi veszélyhelyzet a külső természeti tényezők és mesterséges viszonyok folyamatos időbeni változása miatt ugyanazon adottságokkal rendelkező terület esetében sem állandó. A korábban belvízmentesnek hitt települések, védelmi szakaszok folyamatos extrém csapadékok hatására kerülhetnek komolyabb védelmi szituációba, viszont átfogó belterületi fejlesztés feltűnő javulást eredményezhet a hatékony vízkár elhárítás terén. Így sokféle adat folyamatos értékelése nyújthat csak megfelelő információt a döntések előkészítéséhez. A veszélyhelyzet értékeléshez szükséges adatok azonban ritkán állnak rendelkezésre azonnal és megfelelő pontossággal, begyűjtésük különösen nehézkes védelmi időszakban a lecsökkent számú és megfelelő szakértelemmel rendelkező védekező létszám miatt. A jelenlegi helyzetben az adatelelemző munka egyre inkább háttérbe szorul, így az elvárt gyors és pontos értékelés nehéz, alkalmazható módszer nem áll rendelkezésre. A települések esetében az ár- és belvíz veszélyeztetettségi besorolásokkal a 18/2003. KvVM-BM rendelet foglalkozik. A három minősítő kategória (A,B,C) és a kategorizálás elvei nem belvíz-veszélyeztetettségi alapon történt, így a rendelet előírt rendszeres felülvizsgálata során (elkülönítve a belvizet) javaslatunkat a saját értékelés alapján adjuk meg. Alkalmazzuk a veszélyeztetettség értékelésére a Dr. Pálfai Imre által az Alföldre készített térképeket is, amely azonban nem a települések minősítésére lett megalkotva. A veszélyhelyzet vizsgálatának védelmi időszaki gyors elemzése érdekében a KÖTI- VIZIG-nél a 2010. decemberi védekezés során került kidolgozásra a dolgozatban vázolt eljárás a településekre vonatkozóan, mivel a veszély itt a legnagyobb. Ezt követően elkészíttettük a belvízvédelmi szakaszokra egyaránt, itt is hasonló értékelést alkalmazva, de számos egyéb körülményt is figyelembe véve. Felhasználva a védekezési időszaki módszert készült el az alapállapot minősítése mind a települések, mind a belvízvédelmi szakaszok vonatkozásában. 2. Települések belvízi veszélyeztetettsége 2.1. Települések értékelése belvízvédekezési időszakban A módszer az aktuális szituáció veszély szintjét igyekszik meghatározni. A vizsgálat abból indul ki, hogy, a veszélyeztetettség mértékét a természeti tényezők (pl: talajvíz helyzet), az emberi hatások (kiépítetett csapadékvíz elvezető rendszerek), védekezéskor a védelmi tevékenység intenzitásán (védelmi fokozat, munkavégzés) keresztül határozza meg. Az elemzésbe beépítésre került továbbá az Alföldre kidolgozott Dr. Pálfai Imre féle értékelés, mert valamilyen kidolgozott veszélytérképre szükség van akkor is, ha a lépték nagy. 1
