A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
3. szekció: Felszín alatti vizek - Zsuppán Katalin (Jonathermál Zrt.): A Jonathermál Zrt. kiskunmajsai gyógyfürdőjének hőellátása
A JONATHERMÁL ZRT. KISKUNMAJSAI GYÓGYFÜRDŐJÉNEK HŐELLÁTÁSA (Témavázlat) ZSUPPÁN KATALIN Jonathermál Zrt. A vizsgálatom célja az volt, hogy felmérjem és értékeljem a Jonathermál Zrt. kiskunmajsai gyógyfürdőjének a két termálvizes kútjából kitermelt víz felhasználási módját, valamint a vízből kinyert energia mennyiségét. Vizsgálandó volt, hogy a számított energia és teljesítmény értékek mennyire vannak kihasználva a hőcserélők által, amelyek ellátják a fürdő és a motel használati melegvíz, illetve fűtési igényeit. Azt is megvizsgáltam továbbá, hogy a termálvíz rejt-e még energetikai tartalékot és, ha igen, mennyit. Kitértem arra is, hogy hozzávetőlegesen megbecsüljem a rendszer hatékonyságát, azzal szemben, hogy ha a fürdő a fent említett termális igényeket gáz használatával kívánná kielégíteni. Fontos megvizsgálni továbbá a földtani és hidraulikai adottságokat, hisz ezek ismerete nélkül egy meglévő rendszer bővítése nagyon bizonytalan volna. Az egyik legényegesebb szempont egy ilyen típusú fürdő komplexum esetén ismerni azt, hogy hosszú távon a kutak teljes kihasználtsága és üzemeltetése mellett egy adott hidraulikus állapot meddig tartható fent biztonságosan és mekkora esetleges további terhelést bír még el a rendszer. Ezen vizsgált elemek és megállapítások ismeretében az alábbiak állapíthatóak meg a gyógyfürdő rendszerével kapcsolatban. A fürdő minden fürdési, használati melegvíz és fűtési igényét a két termálkútjának, valamint a hidegvizes kútjának (+1 tartalék kút) vizével elégít ki. Termálvízből maximálisan ~530 000 m3/év, hidegvízből 300 000 m3/év mennyiséget. A fürdő hűtőtavába hozzávetőlegesen 700 000m3/év mennyiségű víz kerül, mely végül a Marisi II csatornában vezetődik el (a kommunális szennyvizekkel együtt, melyek külön hálózaton jutnak oda). A rendszerbe kerülő termálvíz hőmérséklete 65 °C körüli (mire a gépházig eljut), a kimenő víz hőmérséklete (a hűtőtóban) éves átlagban nagyjából 30 :°C. A vizek felhasználásra kerülnek - dolgozatban már részletesen kifejtett módon - a medencék közvetlen töltésére, radiátoros rendszerek töltésére, használati melegvíz előállításra és a hőcserélős rendszereken keresztül medencevíz fűtésre, padlófűtésre és légfűtésre. Az energetikai számítással megállapítható, hogy a termálvíz éves mennyiségének (530 000 m3) hőenergája E= 66 780 GJ, az ebből kapott teljesítmény 2 120 kW. Összevetve a fürdőben lévő hőcserélők maximális teljesítményeinek összegével, amely 2 000-2 100 kW közötti, megállapítható, hogy jelenlegi használat mellett a termálvízből nyerhető hőmennyiség kihasználásra kerül. A rendszer azonban még rejt tartalékot, hiszen a hűtőtóba elengedett lefűtött termálvíz továbbhasznosítható lehet. A fürdő üzemeltetési költségei nem ismertek, azonban az energiaigényt és gáz fogyasztói árát meg tudjuk becsülni, így közelítő becslés adható arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi igények kielégítéséhez szükséges gázmennyiség biztosítása mennyibe kerülne. Ezek csupán csak tisztán az „energia árai”, mivel mind a termálvizes, mind a gázos rendszer üzemeltetése lényegesen több összetevőből áll. A fürdő működésének egészét nézve biztosan elmondható az, hogy ez jelenleg egy jól működő, hazai fürdő-viszonylatban akár példaértékűnek mondható rendszer és fejlesztéssekkel még jobbá tehető. A hidrológiai vizsgálatok megmutatták, hogy az igénybe vett vízadó szintek hossz távon is ki tudják elégíteni a fürdő vízmennyiségi és vízminőségi igényeit. Az elvégzett kúthidraulikai vizsgálatok alapján a kutak üzemeltetése során az elmúlt közel 30 évben sem a nyomásszintekben, sem pedig a vízhőmérsékletben nem történt olyan változás, amely a jelenlegi vízhasználatokat károsan befolyásolná, sem energetikai, sem pedig volumentrikus szempontból.
