A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
3. szekció: Felszín alatti vizek - Dr. Scheuer Gyula: A dél-bükki Kács-Sály-i hűvös és langyos karsztforrások nyomelemei
vízvezetői kapcsolatuk az északkelet-délnyugat irányú Vatta-Maklár-i árokkal, amely a bükkaljai hévízrendszer egyik legmélyebb része. Ez az árokrendszer a korábbi vizsgálatok szerint (Scheuer Gy. 2011) döntő tényezője, illetve alakítója a bükkaljai hévizek makro és nyomelem adottságainak és a rendszer hőháztartásának. Ezt a megállapítást igazolja többek között a Zsóry-fürdő hévizének igen magas nyomelemtartalma és ebben döntő szerepet játszó bór, amelyet 18,369 μg/l-ben mutattak ki. A hőmérséklete is magas 73 °C kifolyó vízzel. Ha a Kács- Sály-i források nyomelem adottságait összehasonlítjuk a 2. táblázatban szereplő további forrásokéval megállapítható, hogy azoknak lényegesen magasabb a nyomelemtartalmuk és ezen belül a domináns nyomelemek feldúsulása stronciumban, fluorban, bórban többek között. Egyezés van azonban abban, hogy ezek is a stronciumos nyomelemtartományba tartoznak mind a vizsgált források nagyobb fluor tartalommal (3. ábra). 3. ábra. Szemléltető összehasonlítás a Kács- Sály-i források és az egri, Budapest környéki források domináns nyomelemeinek eloszlása között (A számozás megegyezik a 2. táblázatéval) 5. Megállapítások A Kács- Sály-i források és az összehasonlító karsztos langyos vizek között víz és hőforgalmukban alapvető különbségek állapíthatók meg, mert az áramlási pályák mentén történő nyomelem dúsulási adottságok eltérőek. Ez abból ered, hogy a Kács- Sály-i források vízkörforgalmában határozottan a karsztvíz jelleg az uralkodó és ezzel magyarázható alacsony nyomelemtartalmuk. Az egri forrásoknál az áramlási pályák menti nyomelem feldúsulásnak feltételei sokkal kedvezőbbek. Ezért az egri és a vizsgált két forráscsoport közötti nyomelem mennyiségi különbség a rendszerek áramlási pályáinak eltérő adottságaira vezethető vissza. Még nagyobb a mennyiségi eltérés a nyomelemekben a Budapest környékiekkel, mert ezek olyan mélységi kapcsolatokkal (mélyebb lemezrészek) állnak összefüggésben, amelyek jelentős nyomelemgazdagodást eredményeznek. Ebből az a következtetés vonható le, a vizsgált karsztos hévízrendszereken belül, hogy a vizek hőmérsékletében bár alapvető eltérések nem tapasztalhatók, így a dinamikus hőforgalmuk közelítően megegyező, ezért az áramlási pályáikon belül egyéb tényezők pl. lemeztektonikával összefüggő folyamatok játszanak a nyomelem gazdagodásban meghatározó szerepet. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a Kács-Sály-i karsztrendszer vízkörforgalma és ezen belüli áramlási pályák kapcsolata a karsztviz rendszerrel sokkal közvetlenebb, mind a táblázatban csatolt forrásoké. Továbbá valószínűsítem, hogy a stroncium a vizsgált vizekben magából a tároló karbonátos kőzetekből oldódik be. (Hegyiné Pakó J.-Padányi T.-Vitális Gy, 1984) az áramlási pályák mentén. A fluor pedig a 5
