A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Váradi József: Mezőgazdasági vízgazdálkodás lehetőségei
öntözés fejlesztése, az öntözéses gazdálkodásba vont növények, a korszerű öntözési kultúra bevezetése, és a feldolgozó kapacitás tehát jelentősen összefügg. Még egy táblázatot azonban idézek a már említett Kecskés előadásból és ez nem más, mint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar részesedése a GDP-termelésből: 2004 4,1% 2,4% Év Mezőgazdaság Élelmiszeripar 2008 3,7% 2,0% 2009 2,5% 2,1% 2010 2,9% 2,0% Ez a trend lényegében csökkenő és abszolút értékben is igen kicsi. Nagy kérdés, hogy Magyarország, amely tipikusan jó agráradottságokkal rendelkezik meg kell-e elégedjen ezekkel a mutatókkal, és ha nem akkor, mit kell tenni a mezőgazdaság jobb gazdasági kondícióinak eléréséhez. Az előzőekben bemutatni igyekeztem a számtalan, csak vízgazdálkodási oldalról, megmutatkozó problémát, ennek tükrében nem indokolatlan a kérdés, hogy vízgazdálkodás tekintetében biztosan az öntözés fejlesztése a megoldás? Az öntözés, mind e mellett a felszíni vízkészlet-gazdálkodás meghatározó tényezője marad, és még inkább azzá válik, legalábbis a vízigények oldaláról. A vonatkozó felmérések alapján azt mondhatjuk, hogy a szabad vízkészletekből - újabb tározók és átvezetések nélkül, de a Tisza vízgyűjtő külföldről érkező kisvízi hozamának megőrzésével - összesen további 400 ezer ha körüli szántóföldi öntözés valósítható meg. A jelenleg vízjogilag engedélyezett területekkel együtt tehát összesen: 600 ezer ha öntözése lesz lehetséges, ami azt is jelenti, hogy a mezőgazdaságilag művelt terület kb. 10%-a lesz öntözhető. Az öntözésre fordított vízmennyiség a felszíni vizek tekintetében elmarad a lehetőségektől, a felszín alatti vizek öntözési célú felhasználására viszont növekszik az igény, de ez főként az Alföld vízhiányos területeire esik. A készletek és az igények összehangolása a legfontosabb feladat. Az öntözési célú vízigények kielégítését elsősorban felszíni vízkészletekből kell megoldani, mivel ezek megújulása biztosított. Rendkívül fontos a víztakarékos öntözési technológiák elterjesztése, sőt, azt, már az engedélyezési eljárások és támogatási rendszerek kidolgozásakor kell figyelembe venni. Ugyanakkor említést érdemel az engedély nélkül létesített és üzemeltetett kutakból történő öntözés miatt helyenként kialakuló túlhasználat, aminek korlátozása feltétlenül szükséges. Amennyiben a mezőgazdasági vízkárelhárítás területén a legfontosabb feladatokat kellene megfogalmazni, azt az alábbiak szerint tennénk meg: • A csapadék hasznosulása érdekében mind a rendszerek üzemeltetésében, mind pedig a talaj víztartó képességében rejlő lehetőségeket ki kell használni. • Térségi víz szétosztási projektek indításának műszaki, gazdasági, terület használati, feltételeit kell megvizsgálni, különös tekintettel a vízkészletek elosztásának éghajlatváltozási kényszereire. • Felül kell vizsgálni az öntözési, vagy más, mezőgazdasági célú vízhasználat díj mentességének illetve támogatásának kérdését. • Az aszályok hatásainak enyhítéséhez az aszálystratégia mielőbbi jóváhagyása szükséges. 7
