A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Telkes Róbert (ADUVIZIG): Víztározás, vízhiány kezelés az ADUVIZIG működési területén
csatornán, valamint a Duna-völgyi-főcsatornán történik. A vízrendszer főbb kivezetései: a Duna-völgyi főcsatorna Bajánál, a Csorna-Foktői csatorna Foktőnél és a még csak részben kiépített Solti árapasztó csatorna Soltnál. Magas dunai vízállások esetén, amikor a gravitációs kivezetés lehetősége megszűnik, a DVCS torkolati és a Foktői szivattyútelep emeli át a belvizeket a Dunába. A Duna-völgyi főcsatorna torkolati szivattyútelepének teljesítménye 11,0 m3/s, a Foktői szivattyútelep 7,4 m3/s-os teljesítményéből 5,0 m3/s vehető igénybe a Duna-völgyi főcsatorna tehermentesítésére. A vízrendszer területén lévő harmadik szivattyútelep, a 4,0 m3/s teljesítményű Kunszent- miklósi közbenső átemelő, mely a Kígyós-ér mellékágon keresztül a Kiskunsági Főcsatorna tározóterébe emeli a belvizet. A vízrendszer fennsíki részén 6 belvíztározó létesült, összesen 34,95 millió m3 térfogattal, lehetővé téve a kiépülő levezető kapacitások csökkentését. A tározók társadalmi igény szerinti funkció váltása, melynek során a rendszerint üresen tartott vízkárelhárítási célú terek folyamatos vízvisszatartásra kerülnek igénybevételre, a főművi kapacitások fejlesztését indokolja. A Sárközi vízrendszer (017) területe 476 km2, domborzatát illetően dunai mélyártér. A csatornák többnyire a fokmedrek nyomvonalában és mesterségesen kialakított mederszakaszokban haladnak. A mederesés kicsi, lassú folyású csatornák a jellemzőek, melyek kettős hasznosításúak. A vízrendszer főcsatornája az 50 km hosszú Sárközi I. sz. főcsatorna, mely Kalocsától Érsekcsanádig húzódik. Gravitációs kivezetés az érsekcsanádi szivattyútelepen és a vajastoroki csőzsilipnél van. Magas dunai vízállás esetén a 4,0 m3/s teljesítményű, Vajastoroki és a 6,0 m3/s teljesítményű Érsekcsanádi szivattyútelep emeli át a belvizeket. A Margitta-sziget (020) belvízrendszer területe 277 km2, amelyből 140 km2 esik Bács- Kiskun megye területére, a többi Baranya megyére. Határai északon a Dél-Duna-völgyi, keleten az Igali vízrendszer, délen az országhatár, nyugaton a dunai védtöltés. Két öblözetre tagolódik, a gravitációs öblözetben kis esésű csatornák biztosítják a vízelvezetést a Ferenc-tápcsatornába, ill. a Nagybaracskai Holt-Dunába. A szivattyúzott öblözet belvizeit a 5,7 m3/s teljesítményű Karapancsai szivattyútelep emeli a Ferenc tápcsatornába, valamint az ezt meghaladó vízhozamot az 1980-as évek meliorációs munkái során épített 2,0 m3/s teljesítményű Újfoki szivattyútelep emeli be a Dunába. A Bajától délre húzódó Ferenc tápcsatorna (Baja-Bezdáni csatorna) jelentős szerepet kap a régió vízgazdálkodásában. A Deák Ferenc zsilipen át betáplálva vizet szállít a terület mezőgazdasági vízigényeinek kielégítésére, kapacitását megosztva a magyar és a szerb partnerek között. Belvizes időszakban az Igali és Margittai öblözetek belvizeinek elvezetésére is szolgál. Vízjárása gyakorlatilag teljes mértékben mesterségesen szabályozott. Vízbetáplálásra jelenleg gravitációsan van lehetőség a Dunából, amit a folyó vízjárása átlagosan legfeljebb az év napjainak kétharmadában tesz lehetővé. A tápcsatorna Bezdánnál torkollik a Ferenc csatornába (Duna-Tisza csatornába). A torkolatnál a Sebesfoki zsilip ad lehetőséget a vízszint és a vízszállítás szabályozására. A tápcsatornától nyugatra a Duna árterülete a Margitta-sziget található, keletre pedig az Igali vízrendszer. Az Igali vízrendszer (019) területe 297 km2, főcsatornája az Igali-gravitációs főcsatorna, amely Baja város határától kiindulva előbb D-i majd Gara alatt Ny-i irányba fordulva torkollik a Ferenc-tápcsatornába. Belvízmentes időszakban a csatorna megcsapolja a talajvizet, bár tartósabb vízszállításra csak Gara alatt lehet számítani. Legnagyobb mért hozama 0,7 m3/s. Az Igali szivattyúzott öblözet belvizei a Klágya-Dunába kerülnek, ahonnan a Hercegszántói szivattyútelep emeli át a vizet a Ferenc-tápcsatornába. A területen lévő természetes állóvizek (Kadia-Ó-Duna, Nagybaracskai-Holt-Duna, Riha- tó), illetve a wetland-ként számon tartott Garai sóstó természetvédelmi védettséget élveznek. A Kígyósok vízrendszerének (018) területe 1050 km2. Határai északon a Dél-Duna- völgyi, keleten a Kőröséri, nyugaton az Igali belvízrendszer, délen az országhatár. A rendszer 5
