A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szilágyi Attila - Jakus-Tóth Erika (KDVVIZIG): Műszerkalibrációs labor és vízsebességmérő hitelesítési csatorna
MŰSZERKALIBRÁCIÓS LABOR ÉS VÍZSEBESSÉGMÉRŐ HITELESÍTÉSI CSATORNA SZILÁGYI ATTILA - JAKUS-TÓTH ERIKA Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Előzmények A Víz Keretirányelv (VKI, 60/2000. EK.) az Európai Közösség által meghirdetett vízpolitika, melynek keretében a tagállamok a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotát kívánják elérni, illetve ezt fenntarthatóvá tenni. A Keretirányelvet a hazai jogrendbe illesztő alapvető jogszabály: 2094/2001. (IV. 30.) Kormány határozat "A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a vízügyi politika területén" tárgyú, az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelvével kapcsolatos feladatok végrehajtásának megkezdéséről. A VKI 2007 évi ország-jelentése meghatározta az ország felszíni vizes monitoring vizsgálatainak helyét 388 ponton, különböző víztesteken, amelyeken a hidrológiai paraméterek közül a vízállás és vízhozam mérése is szükséges. A VKI az eredmények összegzett értékeléséhez a mérési rendszerek kalibrálását, minőségbiztosítását is megköveteli. A jelenlegi vízrajzi mérések nyilvántartása szerint 496 ponton történik - a víztest jellegétől függő sűrűséggel - vízhozam mérés. A vízhozam mérési helyek közül 19 telepített műszerrel rendelkezik, a többi kijelölt helyen 99 forgószárnyas és 29 indukciós hordozható műszerrel történnek a mérések. A vízügyi és mérésügyi jogszabályok, szabványok és műszaki előírások azonosak a nemzetközi gyakorlattal, és a hordozható eszközöknél évi egyszeri kalibrációt írnak elő. A vízhozam mérések expedíciós műszereit 1985. óta a VITUKI Kht. telephelyén kialakított 50 m hosszú csatornával rendelkező hitelesítő állomásán kalibrálták. A felépült objektum azonban a mellette elhelyezkedő modellterület csőtörése miatt, egy régi folyóág nyomvonalában megsüllyedt. A létesítménynek helyet adó területet privatizálták, és az új tulajdonos bizonyos határidőn belül fel kívánta számolni a már aládúcolt, életveszélyes építményt. (Erre egyébként 2011 év márciusában sor került.) A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) - mint a magyar állami vízügyi igazgatás középirányító szerve - jogszabályban rögzített feladata a monitoring hálózat országos koordinációja, távlati fejlesztésének irányítása, a műszerszolgálat irányítása. A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztésére kiírt KEOP-2.2.2. pályázaton belül egy új műszer-kalibrációs labor és vízsebességmérő hitelesítési csatorna kialakítására a VKKI - mint Kedvezményezett - pályázatot nyújtott be. A Megvalósíthatósági Tanulmány tartalmazta, hogyan támogatja a fejlesztés a VKI feladatok (VKI monitoring és az adatok felhasználása vízgyűjtő-tervezésnél, vizek kártételei elleni védekezés, vízkészletekkel való gazdálkodás) elvégzését, a változó környezeti kihívásokra (éghajlatváltozás, szélsőséges vízjárási körülmények) adandó válaszok megfogalmazását. Nagyon fontos tény, hogy Magyarország felszíni vízfolyásainak nagy hányada (mintegy 95%-a) határainkon túl eredő vizet szállít, és ennek a víznek jelentős része határainkon túlra távozik. Ebből adódóan országunknak nemzetközi kötelezettségei vannak az átfolyt vízmennyiség meghatározását illetően. Ezen túlmenően a vízügyi gyakorlatban előfordul a vízhozam mérésének igénye különböző vízhasználatok esetében is (pl. szennyvíztisztító telepekről elfolyó, tisztított víz mennyiségét kell ellenőrizni a befogadóba, azaz legtöbbször élővízbe történő kibocsátás előtt). Nem kell nagy képzelőerő annak belátásához, hogy esetenként ellenérdekelt felek között vita robbanhat ki a vízhozam tényleges értéke körül - főleg, ha a vitatott vízfolyásban szennyezett víz folyik (gondoljunk pl. a tiszai ciánszennyeződésre). A magyar vízügyi szolgálatnak elemi érdeke, hogy az ország felszíni vízkészleteinek megismerésén és 1
