A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Körösparti János (Halászati és Öntözési Kutatóintézet): Szabolcs - Szatmár - Bereg megye belvíz-gazdálkodási lehetőségeinek felmérése a belvíz-veszélyeztetettségi térképezés segítségével
11. ábra. A KBM alapján szerkesztett szintézistérképen végzett területi lehatárolások Az összes tényező figyelembe vételével készült szintézis térképen jó elkülönülnek a belvíz által veszélyeztetett területek. Erősen kockázatos területeket találunk Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Szatmári, Beregi és Rétközi területein, valamint a megyébe benyúló hortobágyi és Taktaközi kistájakon. A magasabb veszélyeztetettséget több tényező magas értéke okozza, ami ezeknek a területeknek a hasonló genetikai felépítéséből következik. A Nyírségi táj belvíz veszélyeztetettség tekintetében a közepes és mérsékelt kategóriába sorolhatók, egyedül a homokvidékekre jellemző mélyedések mutatnak magasabb értékeket. 5. A belvízzel történő gazdálkodás alternatívái A területi lehatárolást az egyes veszélyeztetettségi kategóriákhoz igazítva elvégeztük, amely szerint területileg is lehet differenciálni, illetve lehatárolni a nem, mérsékelten, közepesen, erősen és az igen erősen veszélyeztetett kategóriák alapján. Az összes tényező figyelembe vételével készült szintézis térképen jó elkülönülnek a belvíz által veszélyeztetett területek. A szintézistérkép segítségével megtehető lehatárolásokat egyéb szempontok segítségével további finomíthatjuk. A veszélyeztetett területek morfológiai adottságai és az elöntések előfordulási gyakorisága alapján elkülöníthetők a visszatartás lehetséges színhelyei. További szűkítések tehetők a területhasználat figyelembe vételével. Az alkalmas területhasználati módok kiválasztása a tározás költséghatékony megvalósíthatóságán alapult. A természetvédelmi érdekek figyelembe vétele alapján a Natura 2000 területek (12. ábra) csak korlátozottan alkalmasak, mert a törvényi előírás korlátozza az adott védelmi kategóriába eső területeken a vízépítési beavatkozásokat. A területek alkalmasságánál fontos szempont a megfelelő kiépítettségű csatornahálózat megléte vagy fejlesztési lehetősége. A belvíz visszatartás több célt szolgálhat, egyrészt minőségjavítást azáltal, hogy a befogadókat mentesítheti a túlzott szervesanyag és egyéb szennyezőanyag beviteltől, másrészt kielégíthet területi vízigényeket (elsősorban mezőgazdasági vízhasználat). Ezért is fontos a megfelelő műszaki feltétel, amely 16
