A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Körösparti János (Halászati és Öntözési Kutatóintézet): Szabolcs - Szatmár - Bereg megye belvíz-gazdálkodási lehetőségeinek felmérése a belvíz-veszélyeztetettségi térképezés segítségével

5. ábra. A talajtani tényező területi eloszlása, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

3.1.4 Földtani tényező

A földtani tényező meghatározásához a felszínközeli vízzáró képződmények

elhelyezkedését és vastagságát vettük figyelembe.

A tényezőtérképet az Alföld komplex földtani térképezése fúrási adatainak és megszerkesztett térképeinek feldolgozásával készítette el a Magyar Állami Földtani intézet. A korábbi vizsgálataink alapján Gauss-Krüger vetületű 1:100.000-es szelvényt használtunk. A területen 10 méteres mélységű sekélyfúrás mélyült a térképezés során. Első lépésként ezeknek a fúrásoknak a rétegsorait és a fúrások anyagából készült vizsgálatok szedimentológiai adatai kerültek leválogatásra. Megállapításra kerültek az egyes fúrások által feltárt kőzetkifejlődés vízáteresztő képessége, és az esetleges felszínközeli vízzáró képződmények horizontális és vertikális kiterjedése.

A belvíz előfordulásának a legnagyobb a valószínűsége, ha a legfelső vízzáró réteg a felszínen található, és jelentős vastagságú. Ugyanis a felszínen lévő vastag rossz vízáteresztő képességű üledék megakadályozza vagy jelentősen gátolja a felszínre kerülő csapadék mélybe szivárgását, míg egy 1 m-nél vékonyabb réteg, különösen, ha könnyen repedező agyag könnyebben átengedi a vizet a mélység felé.

A földtani tényező térképét a többi tényezővel azonos rácshálózatra illesztve szerkesztettük meg, melynek területi eloszlását a 6. ábra szemlélteti.

9