A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Körösparti János (Halászati és Öntözési Kutatóintézet): Szabolcs - Szatmár - Bereg megye belvíz-gazdálkodási lehetőségeinek felmérése a belvíz-veszélyeztetettségi térképezés segítségével
A Felső-Tiszavidék 4 kistája található meg a megyében, ebből három eltérő genetikájú kistáj teljes területével érinti. A Beregi-sík (424 km2) az országhatár és a Tisza között elhelyezkedő K-i részén ármentes máshol ártéri szintű, a mentesítés előtt gyakran elöntött, tökéletes síkság. A monoton felszínen a medrek és morotvák kusza labirintusa figyelhető meg. A gátakon kívüli területek (kb. 80%) fiatal öntés és réti talajokkal fedett sík területeire jellemző a magas talajvíz. Kisebb vulkáni szigethegyek találhatóak a kistáj É-i peremén (Tarpai-hegy). A Szatmári-sík (1189 km2) egy DK-ÉNy irányba lejtő gyengén tagolt ártéri szintű síkság, amelyet feltöltött folyómedrek hálózata borít. Három markáns ármentes hátat lehet elkülöníteni, amelyek a Szamos különböző lefutási irányaihoz igazodnak. Az elgátolt medrekben gyakran alakulnak ki vizenyős területek (Ecsédi-láp). Változatos folyóvízi üledékekből épül fel a kistáj, amelyet azután fiatal nyers öntéstalajok fedtek be. A gátak és folyóhátak miatt rossz lefolyású a terület, természetes állapotában jellemzőek a síklápok. A talajvíz többnyire magas. A Bodrogköz (45 km2) kis része nyúlik a megyébe. Az egykori Bodrog medrekkel tagolt területet a Tisza oldalazó eróziója pusztította le. A folyóhátak, buckavonulatok közötti síklápok, rétlápok és ligeterdők jellemzik a kistájat. A magas talajvíz okozta láposodás a mezőgazdasági művelést akadályozza. A Rétköz (262 km2) ártéri szintű folyóvízi és eolikus üledékekkel fedett tökéletes síkság. A medermaradványok mellet változatos futóhomokformák is megjelennek. Jelentős vízrendezési munkával az egykori síklápi területet alkalmassá tették a mezőgazdasági művelésre. A sűrű csatornahálózat ellenére a kistáj rossz lefolyású, magas talajvíz jellemzi. A Közép-Tiszavidék 2 kistája található a megyében. A Taktaköz (142 km2) kistáj déli pereme egy ártéri szintű egykori hordalékkúp-síkság. Az enyhén dél felé lejtő monoton felszín változatosságát futóhomok foltok és az alluviális részek elhagyott folyómedrei és morotvái adják. A másik kistáj a Hortobágy (129 km2) kis része esik a megyére. A területet a pleisztocén végén három jelentős hordalékkúp fogta közre, e sajátos helyzet miatt főként finom szemű üledékek akkumulálódtak. A löszös, agyagos rétegeket a gyakori Tisza áradások homogenizálták. A felszínt csak a Tisza elhagyott medrei és övzátonyos, futóhomok formák teszik változatossá. Nagyrészt csernozjommal fedett, de a gyenge lefolyású részeken szikes talajokat is találhatunk. A Nyírség középtáj 5 kistája található a megyében. A Közép-Nyírség (1409 km2) egy lösszel, löszös homokkal és futóhomokkal fedett alacsony fekvésű hullámos hordalékkúp síkság. Jellemző az ÉK-DNy-i csapás irányú löszös homokövezetek és az 5-25 méterrel magasabb futóhomok övezetek váltakozása. Tipikus formák a szélbarázdák és a garmada dűnék, amelyek a 12-16 m magasságot is elérhetik. Félig kötött és kötött buckás síkságon a mély talajvíz a jellemző. Az É-i részeken a futóhomok a jellemző. Az Északkelet-Nyírség (1059 km2) egy szélhordta homokkal fedett hordalékkúp síkság. A kistáj változatosan tagolt homokformákból áll, jellemzően kötött. A felszín közel 70%- ka szántó, amelyekre a mély talajvíz a jellemző. A buckás felszíneken szigetszerűen homokpuszta gyepeket találunk. A Délkelt-Nyírség (560 km2) szintén futóhomokkal fedett hordalékkúp-síkság. A múltban gazdagabb vízhálózatra utaló folyóvízi eredetű tagolódást a szél munkája tette teljessé. A nyírvizes laposokban láposodási folyamatok figyelhetők meg. A félig kötött buckás kistájra a mély talajvíz a jellemző. A Dél-Nyírség (146 km2) egy 100-162 m tszf-i magasságú szélhordta homokkal fedett hordalékkúp síkság. É-i és D-i területei eltérő tagoltságúak, míg előbbi jellemzően szélbarázdákkal és deflációs mélyedésekkel tagolt, addig az utóbbira inkább a nagyméretű 4