A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Körösparti János (Halászati és Öntözési Kutatóintézet): Szabolcs - Szatmár - Bereg megye belvíz-gazdálkodási lehetőségeinek felmérése a belvíz-veszélyeztetettségi térképezés segítségével
térképszerkesztés elvégzésére. A vizsgálatok elsősorban Békés megye teljes területére vonatkoznak, abból a megfontolásból, hogy egységes módszerrel állíthassuk elő az elöntés- veszélyeztetettségi térképet. A meglévő adatok felhasználásával Csongrád megyében is végeztünk egy újrafuttatást, annak ellenére, hogy a területről készített belvíz- veszélyeztetettségi térképen jelentős változások már nem várhatók, viszont a lokális pontatlanságok még jelentősen javíthatók. 2006-ban Bács-Kiskun megye területére dolgoztuk ki a belvíz-veszélyeztetettségi térképet, mellyel elkészült a Dél-alföldi régió egységesített térképe. A 2008-ban legfőbb célkitűzésünk a Dél-alföldi Vízgazdálkodási Társulatok Regionális Egyesületének működési területére megszerkeszteni a belvíz- veszélyeztetettségi térképet. Ehhez fel kellett vennünk a társulatok pontos határait és meg kellett határoznunk a társulatok területének KBM mutatóit. 2009-ban elkészítettük Jász- Nagykun-Szolnok megye belvíz-veszélyeztetettségi térképét, mely már lényeges előrelépést jelentett a korábban alkalmazott adatminőséghez viszonyítva, ugyanis a FÖMI által forgalmazott 1:10000 DDM igen jó lehetőséget biztosított a belvíz kialakulása szempontjából leginkább releváns domborzati tényező minél pontosabb meghatározásában. A 2010-es évben Hajdú-Bihar megye belvíz-veszélyeztetettségi térképe készült el. A 2011-es évben az Észak-Alföldi régió területének hiányzó részét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét vizsgáltuk belvízképződési szempontok alapján. A feladat meghatározó célja a földhasználat racionalizálásának elemzése. A KBM alapján elvégeztük a veszélyeztetettségi besorolást (osztályozás), mellyel differenciálni tudjuk a vizsgált területet a belvíz-veszélyeztetettség mértéke szerint. Ezt a lehatárolást elvégeztük minden egyes tényezőtérkép alapján, melyek önmagukban is információ-hordozók, ugyanis hűen tükrözik a belvízképződésben betöltött szerepüket, súlyukat. Ezt követően a veszélyeztetettségi kategóriákhoz hozzá kellet rendelnünk a lehetséges hasznosítási alternatívákat. Ehhez meghatározott célszempontok szerint értékelni kellet a jelenlegi és a lehetséges hasznosítási módokat, mely alapján javaslatot tehetünk a belvizes területek művelési módjára vonatkozóan. A belvízi érzékenység a talaj és a domborzati viszonyokkal szoros összefüggésben van, ugyanakkor a földhasználat a vízelvezetés időbeli prioritásaira hívja fel a figyelmet. A fenntartható földhasználat a mezőgazdasági termelésben a növénytermesztés diverzitásának a növekedését, a minőségi termelés irányába való eltolódását jelenti. Mivel a vízérzékenység (aszály, belvíz, árvíz) feltételezhetően növekszik, a vízrendezés fejlesztése tehát akkor felel meg a jövő ma feltételezhető igényeinek, ha az ökológiai feltételeknek és a termesztés - a fenntartható fejlesztés - változó körülményeinek megfelelően történik. A belvízrendszerek fejlesztésénél feltétlen a mezőgazdasági igényekből kell kiindulni, hisz a cél a mezőgazdaság mentesítése. Ennek érdekében javaslatot teszünk ideiglenes belvíztározók kialakítására, illetve extrém belvizes sajátosságú területeken a művelési mód változtatására. 2. A vizsgálati terület bemutatása Gyakorlatunknak megfelelően a vizsgálati területek lehatárolására a közigazgatási egységeket (megye) használjuk. Az eddigi munkáink során elkészítettük Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék belvíz-veszélyeztetettségi térképét, amely most kiegészült Hajdú-Bihar megyével. 2.1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természetföldrajzi bemutatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarországon, az Alföld ÉK-i szélén 3 megyével határosan helyezkedik el, jelenlegi területe 1950 alakult ki 5 vármegye területének 2
