A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Horváth Jenő (nyugdíjas): A területi táblaszintű vízrendezés helyzete a mezőgazdasági földeken

2. A talajok kedvezőtlen vízháztartási viszonyainak okai hazánkban, a vízrendezés irányítása, tervezés és megvalósítása a rendszerváltozást megelőző időszakban Hazánk a Kárpát-medence legmélyebb részén fekszik, területének 55%-a hegy- és dombvidék, 45%-a pedig síkvidék. A medence jelleg (a vízgyűjtő terület kétharmada határainkon túl helyezkedik el) és a szélsőséges csapadék viszonyok Magyarország alföldi régióiban időszakonként tartós vízbőséget okoznak. A hegy- és dombvidéki területeket különböző mértékű erózió károsítja, amelyet a 3. táblázat mutat. 3. táblázat. Az eróziós károsítás mértéke Magyarországon Megyék Erősen Közepesen Gyengén Összesen erodált, 1000 ha Vas 29 36 45 110 Zala 44 83 47 174 Somogy 37 162 121 320 Baranya 24 67 70 161 Veszprém 144 52 51 247 Győr-Moson-Sopron 12 26 59 97 Komárom-Esztergom 17 65 100 182 Fejér 28 46 130 204 Tolna 40 90 75 205 Nógrád 63 59 25 147 Pest 43 44 52 149 Heves 19 39 29 87 Borsod-Abaúj-Zemplén 54 116 54 224 Összesen 554 885 838 2297 A hegy- és dombvidéken mintegy 200 ezer hektár az elvizenyősödött völgyfenéki terület. A síkvidéki területeken 1 millió hektárra tehetők azok a területek, ahol a gazdaságos növénytermesztést korlátozó - időszakonkénti - kétfázisú talajállapot alakulhat ki. A kétfázisú talajállapot kialakulásának okai: • az egyenlőtlen területi és időbeli eloszlásban jelentkező szélsőséges csapadék maximumok • a medencejelleg • a kis felszín esések, lefolyástalan mélyedések, teknők • a kötött fizikai féleségű, gyenge vízvezető képességű talajok • a korlátozott gravitációs bevezetési lehetőségek • az eredetileg nem a korszerű növénytermesztési igények szerint kiépített befogadók magas fenékszintje és kicsi kapacitásuk miatt • a nem megfelelő talajművelés. Itt kel megjegyezni, hogy általában a belvíz elöntés elleni védekezést tartják mérvadónak, ugyanakkor a mezőgazdaságban ez nem kielégítő, mert a növények számára a - felszíni vízborítás nélküli - kétfázisú talajállapot sem megfelelő. Kimutatások szerint hazánkban kiemelkedő - 0,5 millió ha körüli - belvíz elöntés az 1940-es évek elején, az 1960-as évek végén ill. a 2000-es évek elején volt, míg a hosszú évek átlaga mintegy 100-150 ezer ha területre tehető. Magyarországon a lejtős területi üzemi vízrendezés - amerikai szisztéma szerint - a hegy- és dombvidéken indult az 1960-as évek elején - kiemelt 100%-os állami támogatással - Baranya, Borsod, Nógrád és Zala megyékben. Ennek során a nagyüzemi táblák és a hozzá 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom