A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Láng Mercédesz (NYUDUVIZIG): A Duna VO szelvényeinek változása 1970-2006 között
kisvízszint alatti mederterület növekedés a Gönyü Komárom szakaszon, míg legenyhébb Érsekcsanád- déli országhatár között. 1,36 m/s 1,33 m/s 1,20 m/s (mellékág nélkül!!!! De valószínű HKV mellett is szállít.) 1,14 m/s 1,14 m/s hajózási kisvízszinthez tartozó víztükör szélesség eltérő intenzitással, de A középsebességek a teljes szakaszon megnövekedtek, a növekedés átlagos mértéke szakaszonként 0,05 - 0,2 m/s között változik. Ez a gázlóküszöböknél a mederszelvények rendszeres ellenőrzését igényli. Kiemelkedően magas hajózási kisvízszinthez tartozó középsebességek az alábbi szelvényben vannak: Nagymaros Gönyü Helemba Dunaföldvár Nyergesi gázló Az aktuális egyértelműen csökken. A nagyvízi levonulást jelentősen befolyásolja a meder érdessége. A csökkenő víztükör mellett nagyobb az esély arra, hogy a parti zátonyokat a levonulást gátló cserjeszint borítsa. A legjelentősebb aktuális kisvízszinthez tartozó víztükör szélesség csökkenés Bölcske-Gerjen szakaszon következett be. Azokon a szakaszokon, ahol mellékág is kíséri a főmedert, azok feliszapolódása és a hullámtéri területek vízlevezető képességének romlása miatt kimutatható a kisvízszintek ismételt csökkenése, és bár ennek mértéke nem éri el a korábbi kotrások hatását, mégis jelentős. A kiértékelés legfontosabb tapasztalatai: • Keresztirányú művel alluviális szakaszon a kisvízszinteket csak időlegesen lehet megemelni, az árhullámok miatt a mederben kialakult nagyobb sebességek a medret a szűkítés hatására megbontják, mélyítik. Ez a hatás fizikai modellezéssel nem mutatható ki. (Lehetséges méretarány miatt, tehát csak a tapasztalat maradt.) A keresztirányú mű beépítésének célja csak hajózást akadályozó zátonyok elmosatása vagy a sodorvonal egyenletesebbé tétele lehet. A Szap-Gönyü szakasz beavatkozásainak legfontosabb tapasztalata, hogy azok a hajóút kialakítását segítették, de az elterelésből adódó kisvízszintsüllyedést nem tudták kezelni. • Felül kell vizsgálni a sarkantyúk magasságát és a kisvízszint süllyedés mértékének megfelelően, de a mederképző vízhozamot figyelembe véve a koronaszinteket csökkenteni. Felülvizsgálatra szorul azon sarkantyúk hossza is, mely túllóg a szabályozási vonalon. • Az atlasz jelöléseit a Google légi felvételeivel összevetve megállapítható, hogy a zátonyok egyre nagyobb felületen fás szárú növényzettel borítottak, több mellékág felső szakasza is már benőtt. Ez árhullámok idején a meder érdességét növeli, ami egyrészt az árvízszintek emelkedéséhez, másrészt a főmederben levonuló víztömeg sebességnövekedéséhez vezet, mely a főmeder további mélyülését okozhatja. Szükséges lenne a mellékágelzárások magasságát a jelenlegi kisvízszintekhez igazítani és a mellékágak vízszállító képességét helyreállítani. Tisztázni kell a mellékágak keresztgátjainak érdekeltségi viszonyait, mely több esetben egyben bejáróút, és rögzíteni, hogy a biztonságos hajóútkitűzés a DB+0,5m- nél magasabb gátkoronát a mellékágelzárásoknál nem igényel, ennél magasabb koronaszint már egyéb érdekeltség. Tendencia, hogy mellékágak mellett, annak zárása és feliszapolódása miatt, a főmederben a medermélyülés mértéke nagyobb. • Felül kell vizsgálni a mellékágak rávezetési irányát és ahol lehetséges, a mellékágak kedvezőbb megnyitási irányával is növelni azok árvízi vízszállító képességét. A mellékágak fokozott vízszállítása amellett, hogy csökkenti az árvízszinteket, csökkenti a 20
