A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Horváth Jenő (nyugdíjas): A területi táblaszintű vízrendezés helyzete a mezőgazdasági földeken

2. ábra. A növénytermesztési tér vízmozgása.

A talaj mindenkori hármas fázisa (szilárd rész, víz, levegő) döntő a növény szempontjából. Kedvező, ha a talajporozitás értéke 50-60 térfogatszázalék, és a pórusteret legalább 20%-nyi levegő és 80%-nyi víz tölti ki.

Minél több pórus van a talajban, a növények gyökerei annál könnyebben hatolnak a mélyebb rétegek felé. A vízáteresztés és a vízvisszatartás a talaj szilárd részecskéi közötti térben és részben a részecskén belül található hézagtérben játszódik le. Ezek mennyisége és mérete szabja meg a vízgazdálkodás szempontjából oly fontos tulajdonságokat. A levegő a növényi gyökerek és a talajban élő mikroorganizmusok számára egyaránt fontos. A mikroflóra a hézagtér üregeiben helyezkedik el.

Nem mindegy az sem, hogy a talaj pórustérfogatán belül milyen a különböző méretű hézagok aránya. Így a- 0,03 mm-nél nagyobb pórusok a talaj levegőzését biztosítják;- a 0,03-0,003 mm átmérőjű pórusok a talaj vízvezető és víztartó képességét befolyásolják;- a 0,003 mm-nél kisebb átmérőjű pórusok pedig a mikroflóra megtelepedéséhez biztosítják a helyet.

Nagyon fontos tényező az érkező csapadék talajba való beszivárgásának sebessége. A beszivárgás sebessége 0,5-3 órán keresztül lecsökken, és utána állandósul. A csökkenés legfontosabb oka a talaj kolloidjainak duzzadása. Ezért homoktalajoknál tartósabb az állandó értéket meghaladó beszivárgás, mint agyag talajoknál. A beszivárgó víz állandó sebessége - cm/h - alapján megkülönböztetünk vízzáró (0,01-0,1), gyengén vízáteresztő (0,1-1,0), közepesen vízáteresztő (1,0-30) és erősen vízvezető (30-200) talajokat.

A vízmozgás szerint megkülönböztetnek a talajban adszorbeált vizet - amelyet a talaj kolloidjai kötnek meg - továbbá az igen lassan mozgó, kapilláris erővel kötött vizet, a kapilláris- és gravitációs erők hatása alatt levő, lassan szivárgó vizet, valamint a gravitáció hatására gyorsan átfolyó vizet. A csapadék víz mozgását a talajban a 3. ábra mutatja, ahol: az 1, 2c, 3c, 4c, 5c és a 6a jelölések a száraz vagy száradó talajréteget; a 2a és 3a az érkező csapadékot; míg a 4a, 5a és a 2b a csapadék megszűnése után a gravitációs víztől megszabadult és csak a kapilláris vízzel telt réteget mutatja.

5