A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Horváth Jenő (nyugdíjas): A területi táblaszintű vízrendezés helyzete a mezőgazdasági földeken
A víz és a növényi tápanyagok talajból való felvétele és állandó áramlása a levelek CO2- felvételének nélkülözhetetlen feltétele. Az ásványi anyagok és a víz felvétele a talajból - a gyökerek révén - viszont függ a levelek légköri táplálkozásától és a képződött asszimilátumoknak a gyökerek felé szállításától. Az ásványi anyagok mozgásának irányát a növényben általában két alapjelenség befolyásolja: az anyagcserében való felhasználódás és a transzspiráció. A beépülés koncentrációesést okoz, ami a további folyamatos áramlást biztosítja, a transzspiráció pedig annyi oldott anyagot szállít, amennyi az elpárologtatott víz mennyiségével arányos. Az életfunkcióikhoz a növényeknek energiára van szükségük, amelyet a légzésük során állítanak elő. A növény légzése az asszimilációval ellentétes folyamat, és a következő formulával jellemezhető: СбН120б + 6 O2 - felszabaduló energia - 6 CO2 + 6 H2O A növény légzése során a keletkezett szerves vegyületek széndioxiddá és vízzé oxidálódnak. A növény anyagcseréjét sematikusan az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra. A növények anyagcsereforgalmának sematikus rajza A növények tenyészidejük alatt a víz elpárologtatására szárazanyag-tömegüknek mintegy 300 -60-szorosát használják fel. A növény képződött szárazanyagának általában 45%-át szénből, 42%-át oxigénből, 7%-át hidrogénből, 6%-át egyéb elemből állítja elő; vagyis azok az elemek, amelyek a növényben víz és széndioxid elnyelése által jutnak, a szárazanyagnak mintegy 94%-át teszik ki. 2
