A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Gayer József (GWP Magyarország Közhasznú Alapítvány): A települési csapadékvíz-gazdálkodás nemzetközi és hazai tendenciái
14. Az akcióprogramok készítésekor különös figyelmet kell fordítani az EU Víz Keretirányelv előírásainak betartására. Az aszálystratégia elemeinek összhangban kell lenniük az EU Közös Mezőgazdasági Politikájával és az Eszközök a Közös Mezőgazdasági Politikában a Víz Keretirányelv Végrehajtásához című dokumentummal. Az aszály-akcióprogramokat a VKI rendelkezései alapján készülő vízgyűjtő gazdálkodási tervekkel összhangban kell kialakítani és a vízgyűjtő gazdálkodási tervekbe, be kell építeni az akcióprogramoknak a vízgyűjtő gazdálkodás keretébe tartozó elemeit. 15. A rendkívüli aszályok alkalmával a károk mérséklése, illetve a teherviselés megosztása érdekében hatékony hitelezési- és biztosítási rendszereket kell kidolgozni és alkalmazni. Az aszály kezelésében az ún. kríziskezelésről át kell térni a kockázatkezelésre, vagyis el kell kerülni a „segély centrikus” kárkezelést. A „vétlen” gazdálkodók megsegítése érdekében mégis szükség van olyan pénzügyi konstrukciókra, amelyek a termesztők tömeges ellehetetlenülését megakadályozzák. 16. Kiemelkedő fontosságúnak kell tekinteni az aszály elleni küzdelemben a tájékoztatást és a kommunikációt. Ennek érdekében média-tájékoztatási és oktatási/képzési programokat kell kidolgozni, és növelni kell a kapcsolódó kutatások és szaktanácsadás intenzitását, alapvetően a felsőoktatási és kutató intézményekre építve. 17. Ki kell alakítani az Aszálystratégia érvényesítéséhez, illetve végrehajtásához szükséges szervezeti kereteket. Az Aszálystratégia érvényesítéséhez, folyamatos továbbfejlesztéséhez, az aszálykárok csökkentésére szolgáló programok kidolgozásához, a monitoring működtetéséhez, értékeléséhez, a szakterületi politikákba történő integrálás elősegítéséhez, az ellenőrzésekhez, a támogatások és kárenyhítések szakszerű megítéléséhez biztosítani kell a személyi és tárgyi feltételeket. 18. Az Aszálystratégia megvalósításához elengedhetetlen: • az agro-ökopotenciálnak megfelelő, régiószemléletű támogatási rendszer; • a szükséges humán és pénzügyi erőforrás, figyelemmel a partnerségre, a megelőzés, az arányosság, a költségmegtérülés, az élőhelyekre épülő vízgazdálkodás elveire; • az ágazati aszálystratégiák koordinációja, • a szükséges kutatási-fejlesztési programok kidolgozása, végrehajtása, ennek anyagi és szellemi háttere; • a nemzetközi szakmai és tudományos együttműködésben való részvétel feltételei. 19. Ki kell használni az EU kutatás-fejlesztési programjaiban és kutatási hálózataiban, valamint az egyéb nemzetközi programokban való részvétel lehetőségeit. A VKI előírásainak megfelelő ökológiai elvű integrált vízgyűjtő-fejlesztési programok megvalósításakor fokozottabban kell törekedni szomszédos országokkal való együttműködésre, a megpályázható EU-források közös kihasználására. 20. Az aszály által érintett minden ágazatnak ki kell dolgoznia saját ágazati aszálystratégiáját, melyeket mint a Nemzeti Aszálystratégia alprogramjait kell kezelni. 15
