A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István - Bacskai Attila (FETIVIZIG): A belvízvédekezés tapasztalatai 2009–2011 között, a FETIVIZIG működési területén

4. fotó. Érpataki-ff. 36+ 705 kmsz. előfenék csőáteresz; Simai-ff. 27+150 kmsz. előfenék csőáteresz

A keresztező műtárgyak jelentős kockázati tényezőt képviselnek a belvízveszély kialakulásában, ugyanis erőteljesen csökkentik, esetenként meg is szüntetik a belvízcsatornák vízelvezető képességét. Igazgatóságunk működési területén 2012-ben egy teljes körű felmérés keretében az összes vízfolyást keresztező műtárgy állapota meg lett vizsgálva. Az eredményeket az 1. táblázat tartalmazza. (Minősítés: 1 kiváló, 2 jó állapotú, 3 kisebb felújítást igényel, 4 komoly felújítást igényel, 5 átépítendő, elbontandó).

1. táblázat. Csatornákat keresztező műtárgyak

Felülvizsgálva: 752 db műtárgy

kategória

db

%

5

39

5,2

4

122

16,2

3

227

30,2

2

313

41,6

1

51

6,8

Amint a táblázat adatai is rávilágítanak, hogy csupán a műtárgyak közel fele rendelkezik megnyugtató műszaki állapottal, mely sürgős és komoly feladatok elvégzését mutatja, amennyiben hatékonyak szeretnénk maradni a belvízproblémák kezelésében.

A vegetációs időszakban a nagyobb szelvényű főcsatornákban (Belfő-csatorna, Nagyhalász-Pátrohai-csatorna, Lápi-főcsatorna) a benőttség vízfolyási akadályt okozott, ezért a vízszállító-képesség javítása érdekében úszókaszával fenékkaszálást végeztünk. E mellett a csatornák kaszálását közmunkások bevonásával folyamatosan végeztük.

Naponta általában 10-40 m3 vízfolyási akadályt jelentő uszadék gyűlt össze a csatornáink szűkületeiben és a műtárgyaknál, amelyek eltávolítására nagy gondot fordítottunk.

3. 3. Belvízkormányzás

A FETIVÍZIG összesen 235 vízszintszabályozó, illetve a vízkormányzó zsilipet kezel napi rendszerességgel. Különösen az árvizek és a belvizek egybeesésekor van fontos szerepe ezeknek a műtárgyaknak.

A belvízöblözetek illetve a belvízvédelmi szakaszok közötti vízkormányzásnak leginkább a Felsőszabolcsi, a Tisza-Túr-Szamosközi és a Szamos-Krasznaközi belvízrendszerben van nagy jelentősége. A vízkormányzás fő célja a tárgyalt belvízvédekezés során is a szivattyúzás