A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István - Bacskai Attila (FETIVIZIG): A belvízvédekezés tapasztalatai 2009–2011 között, a FETIVIZIG működési területén
A BELVÍZVÉDEKEZÉS TAPASZTALATAI 2009-2011 KÖZÖTT, A FETIVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN DAJKA ISTVÁN - BACSKAI ATTILA FETIVIZIG Bevezetés Magyarország viszonyai egyedülállóak Európában, mely a Kárpátok határolta terület - medence - jellegéből következik, hogy hol hatalmas mennyiségű víz torlódik össze, hol éppen szárazság van jelen. Mivel hazánk területének felét fenyegetik a káros vizek, így joggal mondható, hogy Európában országunk vízkár-veszélyeztetettsége csak Hollandiáéhoz hasonlítható, ahol a terület jelentős része (20%) a tengerszint alatt fekszik. (Magyarországon ez az arány eléri a terület 23%-át.) Reálisan tekintve a helyzetünket, világosan kell látnunk, hogy ezzel a helyzettel, adottsággal együtt kell élnünk. Másrészről azt is leszögezhetjük, hogy a nagytömegű víz megjelenése hazánkban - beleértve a FETIVIZIG működési területét is - nem kiszámíthatatlan katasztrófa, hanem földrajzi elhelyezkedésünk és helyünk - alkalmankénti - velejárója, s mint így számítani lehet és kell is rá. Mindezen gondolatok teszik szükségessé a múlt nagyobb belvízvédekezési tapasztalatainak szakaszerű értékelését, levonva a tanúságokat, s ha kell azok tekintetében kiigazítani a szemléletmódunkat. Igazgatóságunkon a 2009.12.23 - 2011.06.22. közötti belvízvédekezési időszak alatt bebizonyosodott, hogy térségünk vízgazdálkodási problémáinak vizsgálatakor nem elegendő csak egy szakma, a vízügy szemszögéből kiindulni. Nem lehet elválasztani a vízgazdálkodás, a környezetvédelem, a természetvédelem és a mezőgazdaság feladatait egymástól és más-más ágazatoktól sem. A leírt tapasztaltok, tanulságok e gondolatok mentén kerültek bele a tanulmányba, szemelgetve a másféléves, több jellemzőit tekintve rekord közeli belvizes időszakból. 1. A belvízvédekezés főbb jellemzői Egy elhúzódó belvízvédekezés során mindig számolnunk kell a felhasznált anyag- és munkaerőigénnyel, a védekezéshez szükséges gépek igénybevételével. Ezek jelentős költségeket rónak a végrehajtást irányító igazgatóságra és a forrást biztosító állami szervre. Az alábbi felsorolás számszerűsítve vázolja a 2009-2011. közötti védekezési időszak fontosabb momentumait, forrásigényét. • A belvízzel elöntött terület 2010. december végén 45 ezer hektár értéken tetőzött, amely közel fele az 1999. évi nagy tavaszi belvíz csúcsértékének. • A belvízvédekezés legtovább a 07. 06. Felsőszabolcs-alsó belvízvédelmi szakaszon tartott, összesen 547 napon keresztül, ami közel fél évvel kevesebb az eddigi maximumnál. • 2010-11-es időszakban a FETIVÍZIG illetékességi területén található 222 településből 80 önkormányzat rendelt el vízkár-elhárítási készültséget, ebből 5 település III. fokú készültségben volt. Felmérésünk szerint tényleges védekezés 95 településen folyt. • A talajvízszint 2010-ben több állomáson meghaladta az észlelések óta mért legmagasabb értékeket. • 655 alkalommal végeztek vízhozam-mérést, 65 mérési helyen.
