A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Czikkely Márton - Dr. Füleky György - Dr. Ligetvári Ferenc (SZIE): A szennyvízöntözés hatása a talaj tulajdonságaira
Öntözésre javasolt talajok: Olyan területek, ahol a talaj termékenysége az öntözés hatására várhatóan nem fog csökkenni. Ilyenek például a folyóink árterületei, a 6 m-nél mélyebb talajvizű talajok, illetve a talajvíz hatásától mentes homoktalajok. Öntözésre feltételesen javasolt talajok: Az öntözés csak abban az esetben nem fogja csökkenteni a talaj termékenységét, ha a talajvíz szintje mélyebben marad a kritikus talajvízmélységnél, illetve ha az öntözővíz megfelelő minőségű. Öntözésre nem javasolt talajok: Akkor nem javasolt egy területen az öntözés, ha az káros folyamatokat indítana el, vagy erősítene meg. Fontos kérdés, hogy a szennyvízöntözés hatására, hogyan alakul a talaj N és P háztartása. A nitrogén és foszfor tartalom növekedésének megakadályozására, kémiai eljárásokkal csökkentik a szennyvizek magas nitrogén és foszfor koncentrációját. A szennyvizek kémiai fertőtlenítése, mint utolsó tisztítási fokozat, nem minden szennyvíztisztító telepen van bevezetve. Ahol alkalmazzák, ott kémiai (kicsapatással), biológiai vagy fizikai úton távolítják el (ÖLLŐS, 1995). A talaj, öntözés szempontjából fontos kémiai tulajdonságai a következők: pH, karbonát tartalom, redoxviszonyok, vízoldható sók mennyisége, adszorpciós kapacitás, kicserélhető kationok mennyisége. Ez utóbbi meghatároz számos más talajtulajdonságot: pufferkapacitás, szerkezeti állapot, stabilitás, talajnedvesség energiaállapota, kétfázisú talaj hidraulikus vezetőképessége, háromfázisú talaj kapilláris vezetőképessége, tápanyagok felvehetősége. A szennyvízöntözés hatása a talaj fizikai, kémiai tulajdonságaira és vízháztartására A szennyvízöntözésnek köszönhetően, a talaj nedvességállapota kedvezőbb lesz, a stabilitása növekszik, fokozódik a biológiai tevékenység. Kedvezőtlen hatása, hogy túl nedves állapot alakul ki, elindul a másodlagos szikesedés, és kedvezőtlenekké válnak a mikrobiális folyamatok. Mint az öntözés általában, úgy a szennyvízöntözés is hatást gyakorol a talaj anyagforgalmi folyamataira (VÁRALLYAY, 2010). A legfontosabbak: a karbonátok migrációja, a szerves anyag forgalom, rétiesedés, láposodás, tápanyagforgalom. Az öntözésnek a talaj nedvességtartalmára gyakorolt hatása sokrétű. Az öntözővíz egy része, szivárgási veszteségként eljut a talajvízig, megváltoztatja a talajvízjárást, csökkenti a kapilláris vízmozgást létrehozó tenziogradienst, fokozza a lefelé irányuló vízmozgást a talajban. 3
