A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Dr. Nagy Lászó - Huszák Tamás (BME): Száradási repedések a Tisza bal part 107+743 szelvényében

2. ábra. Geoelektromos hossz-szelvény a mentett oldali felső padkán. Jelen vizsgálatnál a „normális” víztartalmúnak minősített agyag (w > 21%) piros színnel van ábrázolva, az ennek megfelelő fajlagos ellenállás kisebb, mint 20-25 ohmm

A tervezett fúrások feladata részint egy keresztszelvény nedvesség tartalmának felmérése volt, részint a geoelektromos mérésekhez pillérfúrások készítése. A feltárt kötött talajoknál meghatározásra került a lineáris zsugorodása is az azonosító jellemzők mellett.

Laboratóriumi vizsgálati eredmények

A feltárások és laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a töltést kötött talajok, elsősorban erősen kötött talajok alkotják. A kövér agyag természetes állapotban jó vízzáró tulajdonságú, erősen térfogatváltozó, a vizet nehezen adja le. Ugyanakkor beépítése a gátba körülményes, mert a víztartalmat beépítéskor nehéz beállítani. Az anyagminőség alapján gyakorlatilag egyetlen - (közepes és) kövér agyag - réteg került azonosításra, mely a következő talajjellemzőkkel bír: w = 9 - 41%, wL = 55 - 74%, wp = 24 - 28%, Ip = 23 - 51%, Ic = 0,69 - 1,53%, k = 10-9 m/s természetes állapotban, összerepedezve 10-1 - 10-2 m/s nagyságrendű.

A 107+743 szelvényben készült hat fúrás alapján is nehéz rekonstruálni a keresztszelvény egyes építési fázisait, pedig még a talajok színét is próbáltuk felhasználni a rétegek folytonosságának kimutatásához.

Az agyag talaj fizikai jellemzői nagymértékben függnek a víztartalomtól. Kiszáradt töltéseknél rendkívüli jelentősége van a víztartalom meghatározásnak, ezért a töltés víztartalom eloszlásának nyomon követésére több, mint 200 mérést végeztünk (a mérések eredményeit 3. ábra mutatja), ugyanakkor vizsgáltuk a töltést alkotó agyagok lineáris zsugorodását.

4