A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Dr. Nagy Lászó - Huszák Tamás (BME): A Stava (Trento, Olaszország) zagygátak tönkremenetele
3. kép. A Prestavel oldalában kialakított, már ledugózott nyelők A második tározó gátját - nem ismert megfontolások alapján - az első felett kezdték építeni minden előkészítés nélkül 1:1,43-as rézsűhajlással. Ezt a gátat eredetileg központosan magasították, a kötelezően kialakítandó szivárgók kialakítása nélkül. A zagytározó nyelőjének függőlegesen minden fél méteren volt bevezetése. Amikor a zagy szintje elérte a nyelő szintjét, a bevezetést lezárták, és a víz elvezetése a fél méterrel fentebbi nyelőn keresztül folytatódott. Sajnálatos módon a túlfolyó vezetékeket az ülepítő medencén keresztül helyezték el úgy, hogy az részben zagyra került. sz egyenlőtlen sűllyedések miatt a folyamatos lejtés nem volt biztosítva, a cső részben eltömődött. A vízelvezető csövet a gáttesten keresztül vezették el. Az új gát alapja túlságosan közel került a meglévő tározó felső széléhez. Ahogy a gát nőtt úgy az alapja is szélesedett olyannyira, hogy az alsó tározóban lévő konszolidálatlan iszap fölé is benyúlt (ld. 1. és 2. ábra). Mivel ez gátat szabott a további központos magasításnak, a gát további magasítása felvízi módszerrel történt. A 70-es évek közepén úgy tűnt, hogy a bánya lassan teljesen kimerül (valószínűleg ezért is volt tulajdonos cseréje 1980-ban). A termelés leállásának elkerülésére úgy döntöttek, hogy az alsó medencében lévő iszapot újra feldolgozzák és az innen kikerülő nem használható anyagot a felső tározóba töltik be. A második tározó végül nem szolgálta ezt a célt, mivel újabb ásványereket fedeztek fel. Ennek eredményeképpen a második tározó nem az elsőből kitermelt anyag újrafeldolgozását, hanem az újonnan felfedezett fluorit készletek kiaknázását szolgálta. A felső gát amikor elérte a 19 méteres magasságot további engedélyeztetés vált szükségessé az emelés miatt. Az engedélyt meg is kapták 5 méteres padka kialakítása után tovább lehetett növelni a gát magasságát 35 méterig. A kivitelezés a megkezdett 1:1,43 rézsűhajlással folytatódott (2. ábra). A zagygátak magasítása háromféleképpen történhet: felvízi, alvízi és központos bővítéssel (Vick 1983). A felvízi bővítésnél a homokot a hidrociklonból a zagyoldalra, a medence belsejébe, míg az alvízi bővítés esetén a gát külső részére, központos esetén pedig mind a belső mind pedig a külső oldalra egyaránt engedik. A felvízi bővítés emiatt nem kedvező gát állékonysági szempontból, ami csak romlik a gát magasságának emelkedésével, mivel a gát, miközben növekszik, egyre jobban támaszkodik a medence belsejében lévő, leginkább konszolidálatlan leginkább finomszemcsés anyagra. Az alvízi és központos magasítás költségesebb, mert szivárgókat kell előre beépíteni a gát egyes részeibe. A szivárgók szabályozzák a kialakult víznyomást, így állékonyság szempontjából kedvezőbb kép alakul ki. 4
