A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Dr. Nagy Lászó (BME): Az áteresztőképesség közvetett meghatározásának tapasztalatai

értékétől függ, amelynek értékére kell például a gátba épített szivárgó és vízelvezető rendszert méretezni.

Közvetett módszerek segítségével, empírikus közelítéssel meghatározott áteresztőképességi együttható könnyen, gyorsan és relatíve alacsony költséggel számítható szemcsés és átmeneti talajoknál. A számítási módszerek alkalmazásakor az eredmények feldolgozása alapján a következő megállapítások tehetők:

• az áteresztőképességi együtthatót túl sok tényező befolyásolja, ami miatt az empírikus módszerrel, számítással meghatározott áteresztőképességi együtthatók értékei egy nagyságrenden belül mozoghatnak,

• úgy tűnik, hogy a módszerek közötti különbségek a nagyobb áteresztőképességi együtthatójú tartományokban csökkennek,

• a legjobb közelítésnek, az egyszerűséget is figyelembe véve, a d10 alkalmazása fogadható el, amit a nagy számú irodalmi hivatkozás is alátámaszt,

• ha d10 nem, vagy pontatlanul határozható meg, a képletek nagy része használhatatlan, de manapság már nem teljesíthetetlen követelmény a szemcsés és átmeneti talajokra rendes szemeloszlási görbe meghatározása,

• a számításoknál ügyelni kell a képlet érvényességi tartományára különösen a mértékadó szemcseátmérő alkalmazásánál a kiszámított áteresztőképességi együttható gyorsan változik.

A mérésisorozat és annak értékelése rámutatott arra, hogy a mértékadó szemnagysággal történő közelítés hibás, az azzal történt áteresztőképességi együttható meghatározás tendenciája sem egyezik. Különösen igaz ez a jólgraduált talajokra, amikor az egyenlőtlenségi mutató CU > 15-20.

Az árvízvédelmi gátak állékonysági vizsgálatához meg kell határozni a töltés alatti talajrétegek víz áteresztőképességi együtthatóit. Az állékonyság szempontjából lényeges szivárgási vonal meghatározásához többrétegű altalajnál az egyes rétegek k értékeinek arányait kell 25-30 % pontossággal ismerni. Az áteresztőképességi együttható abszolút értékére az átszivárgó vízhozamok számításánál van szükség. Itt a megkívánt pontosság jóval kisebb, a tényleges érték 0,5-2,0-szerese még megfelel. (Szepessy 1983)