A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

11. szekció: Vízi túrizmus Magyarországon - Cser Valéria (DDVIZIG): Vízi turizmus fellendülése, a hajózási feltételek javítása a Dráva folyón

védett növényfaj került elő. Különösen értékes 7 növényfaj, ugyanis ezek Magyarországon másutt nem élnek.

Kormoránok a Dráván

A folyóvíz közvetlen hatása jól megfigyelhető a zátonyszigetek és a part növényvilágán. Mivel e területek gyakran kerülnek víz alá, folyamatosan épülnek, vagy pusztulnak. Ezekben védett parti fűz (Salix elaeagnos) és a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus (Myricariagermanica) él.

A folyókat szegélyező bokorfüzeseket puhafaligetek váltják fel. Ezek magasabb térszínek társulásai, de kialakulásuk és fennmaradásuk még elsődlegesen víz által befolyásolt. Uralkodó fafaj a fehér fűz (Salix alba), fehér nyár (Populus alba) és fekete nyár (Populus nigra). E fafaj legnagyobb hazai példányai a Dráva mellett élnek. A számos közönséges, esetleg adventív növény mellett a védett fajokat a kígyónyelv-páfrány (Ophioglossum vulgatum), a téli zsurló (Equisetum hyemale) és a magasszárú kocsord (Peucedanum verticillare) képviseli. A puhafaligeteknél magasabb térszín már nem kerül víz alá, ez a keményfa-ligetek termőhelye. Az erdők felső lombkoronaszintjét kocsányos tölgy (Quercus robur), magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) és vénic szil (Ulmus laevis) alkotja. A cserjeszintben a mogyoró (Corylus avellana) mellett helyenként egy védett lián, a ligeti szőlő (Vitis sylvestris) is előfordul. A keményfa-ligetekhez hasonló fajösszetételű üde lomberdők a mérsékelten hűvös és párás mikroklímájú területeken élnek. Ezek elsősorban gyertyános-tölgyesek, ritkán bükkösök. A bükkösök Dráva-menti előfordulása különösen érdekes, feltehetőn évszázadokkal ezelőtt itt is gyakoribbak lehettek.

Az egykori ligeterdők irtása nyomán mocsárrétek jöttek létre, melyeket kaszálással és/vagy legeltetéssel hasznosítottak. A változatos növényzetű réteket többnyire sárga vagy fehér virágszőnyeg borítja. A helyenként tömegesen nyíló nyári tőzike (Leucojum aestivum) és kockásliliom (Fritillaria meleagris) eredetileg ligeterdei növények.

A Dráváról természetes úton lefűződött, vagy emberi beavatkozással kialakított morotvatavak vízinövényzettel fokozatosan benépesültek, holtágakká váltak. A holtágak lebegő hínárját elsősorban békalencsék (Lemna sp.) és rucaöröm (Salvinia natans) alkotja. Csak néhány helyről ismert a kolokán (Stratiotes aloides). A gyökerező hínár növényei feltűnőbbek, gyakoribb a sulyom (Trapa natans) és a vizitök (Nuphar lutea). A fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) és a szintén védett tündérfátyol (Nymphoides peltata) helyenként tömegesen virágzik.

16