A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Dr. Nagy László - Turai Péter (BME): Kína új vízerőművei a Jangcén

megengedett. A vízerő hasznosítás a Vízügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozik, míg az egyes tartományoknak vízügyi létesítmények építése és üzemeltetése a feladata.

Történelmi előzmények

Kína kiemelkedő és tartós gazdasági fejlődése világméretekben is példátlanul felgyorsult gátépítési, vízerő hasznosítási programot tett lehetővé, amit szomorú történelmi előzmények is indokolnak. Két folyamóriásának - a Sárga folyónak és a Jangcénak - és a Gyöngy folyónak az áradásai évszázadokon át mérhetetlen károkat okoztak és okoznak napjainkban is. A Jangce - amely a világ 3. leghosszabb folyója - évi átlagos vízhozama 14300 m3/s, míg 100 éves árvízhozama 98800 m3/s (tízszerese a Dunáénak)! A folyó a Himalájában ered és 6000 km-es útja a Kínai-tengerben ér véget. A Jangce árvizei különösen a folyó középső szakaszán pusztítanak évszázadok óta. Ezen a szakaszon a folyót a lakosság védelme érdekében már régen 8-10 m magasságú árvédelmi töltések közé szorították a folyót, de a Pyang és Dong Ting tavak árvízcsúcscsőkkentő hatása ellenére sem képesek megvédeni a környéken élőket. A XVII. századtól napjainkig több száz gátszakadás volt, amelyekben emberek millióinak élete és vagyona pusztult el órák alatt. Csak 1931-35 között 300 000-en haltak meg gátszakadás következtében.

Az árvízkatasztrófák műszaki oka, hogy a folyó síkvidéki szakasza az évszázadok során annyira feliszapolódott, hogy esése alig 1-2 cm/km. Ezért ott a folyó vízszállító képessége annyira lecsökkent, hogy nem képes levezetni még a Q=60 000 m3/s-ot sem. Az átszakadt gátak rendszeresen elpusztítják a gátak melletti mélyebb fekvésű lakott, ill. művelt területet. Ezért a Jangce folyó vízépítési beruházásainak a legfőbb célja a térség és a 15 millió lakos árvíz elleni védelme, kiegészítve a folyó komplex, többcélú hasznosításával. Ennek legfőbb eleme a vízerő hasznosítás és a vízi közlekedés feltételeinek megteremtése, ill. az életfeltételek javítása az „Arany vízi úton”. Az alsó szakaszon a folyó kis esése (1800 km-en 60 méter!) miatt az árvízvédelem egyetlen lehetséges megoldása a víztározás, a vízvisszatartás a folyó felső szakaszán.

A Három Torok Projekt

A felmerülő árvízvédekezési és hajózási problémákat, valamint a Jangce folyó vízenergiájának felhasználását a kínai kormány egy megaberuházással oldotta meg. A Three Gorges Hydro Projectet (TGHP) - magyarul: Három Torok Vízerőmű Projekt a világ legnagyobb vízierőműve, melynek építése 1994-ben kezdődött a Jangce azon szakaszán, ahol a folyó a Szecsuani-medence hegyein átvágva áttör a Kínai-alföldre. (2. és 3. ábra)

2