A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
10. szekció: A vízgazdálkodás története - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): Az általam irányított jelentős vízépítési létesítmények története
A vezetőmű Duna felé eső felületét nagyméretű terméskővel szórtuk meg, a jégzajlás elleni védelem érdekében. A merőleges bordák és a vezetőmű közeit homokos kaviccsal töltöttük fel (elevátorral, majd tológéppel). A part felső részének övárok, szárító tárók, stb. tervezését a MÉLYÉPTERV végezte. A beruházás lebonyolítója mindkét részen az OVIBER volt. Csak 2008-ben olvastam Dr. Kézdi Árpád ismertetését /1/ a partrogyás okairól és a műszaki megoldásról, ábrákkal. A Duna jobbpartján bekövetkezett földmozgással, kb. 100 km hosszban a /2/ foglalkozott. 1965-ben, az I. ütem műszaki átadás-átvételének bankettját a tanyahajón rendeztük meg, az OVIBER képviselőinek jelenlétében. A műszaki részletekre kevésbé emlékezem, de az evési rekordra igen. Rátkai János lassan elfogyasztott „menüje” a következő volt: 3 tányér halászlé, kb 1 kg sült keszeg, 1 mélytányérba kúposan megrakott túrós csusza. Alig tudtunk enni, azt lestük, hogy mikor nem bírja tovább, de végig ette! 2.6. DTCS egyoldalú bővítése A meglévő Duna-Tisza Csatorna (DTCS) Dunaharasztinál ágazik ki a Soroksári (Ráckevei) Dunából (R/S/D). Az volt a probléma, hogy vízlevezető képessége (Q, m3/s) nem volt elegendő a Sárizsilipnél a Dunavölgyi főcsatornába leeresztendő vízhozamhoz. Ezért 1965-ben sürgősen egyoldalú szelvénybővítést kellett végrehajtani. Nem emlékszem, hogy volt kiviteli terv, de kaptunk minta keresztszelvényt. Kivitelezés közben kellett kitűzni a munkát. A szelvény bővítését a Déli oldalon vonóvedres kotróval végeztük el. A Duna-Tisza közötti Homokhátság vízgazdálkodás gondja akkor csak a Dunavölgyi főcsatornába való vízlevezetés szintjén volt bennem. Viszont jól tudtam irányítani a különféle zsilipeknél a vízszintek beállítását (fejből tudtam a szinteket). Csak sokkal később foglalkoztam a Homokhátság vízgazdálkodásával, számításaival /3/, /4/, /5/. Akkor még kevésbé érdekelt a DTCS múltja, a konkrét megoldást kerestem. A jelenlegi nyomvonal távlati felhasználása a Homokhátság vízpótlására, szakmai tévedés! Kiszámítottam, hogy mennyi a Homokhátság éves vízigénye. Ezt a Kvassay-zsilipnél kiindulva, az R/S/D-ből nem lehet kielégíteni. Az általam javasolt nyomvonalak:- Észak-Déli irányú csatorna,- a Dunát a Tiszával összekötő csatorna, Kecskemétet érintve. A 2.1-2.6. pontban felsorolt jelentős létesítmények építése előtt hangsúlyoztam, hogy csak határozzák meg a feladatot, biztosítsák a feltételeket, a többi az én dolgom. Ez nagyjából így volt a főhatóságoknál, majd a VIZITERV-ben az 1994-ig eltöltött időszakban is. Lehet, hogy a hátam mögött egyesek öntörvényűnek tartottak. Szerencsémre a főnökeim nem így gondolkodtak, hiszen előnyösebb voltam, mint egy határozatlan vezető. 8