A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

10. szekció: A vízgazdálkodás története - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): A nevezetes vízügyi személyekkel való találkozásaim története

párttitkárral és egy mérnökkel. Dr. Mosonyi Emil váratlanul megjegyezte: „Remélem, hogy eljön a kereszténydemokrata eszme ideje”. A jelenlevők megdöbbenve hallgatták. 2.8. Dr. Németh Endre Az 1930-as évek elején Dr. Németh Endre főnöke volt apámnak, a Földművelési Minisztériumban. Apám vízmesteri végzettsége kb. a 3 éves főiskolának felelt meg. Az Egyetemen tanárom és a diploma védésem (1958.04.28.) alkalmával a Bizottság elnöke volt. Nem fedtem fel apámmal való kapcsolatát. Amikor kiosztotta a jeles diplomámat, megszólította apámat: Imre mit keresel itt? Apám válasza az volt, hogy professzor úr most adta a diplomát György fiamnak. Később egy MHT rendezvényes találkoztunk, amelynek témája Attila koporsójának valószínű helye a Zagyva folyó. Hozzászólt. Végül mint említettem, 1976-ban részt vettem a temetésén. 2.9. Valló Sándor /Т/ 1970-től jó partnerem volt a VSZK munkáinál. 1977-ben vezetői beszámoltatásom alkalmával azt mondtam, hogy mivel velem együtt a hagyományos műszaki tervezéstől eltérő tevékenység került a VIZITERV-hez, sokan úgy néznek rám, mint a „lúd a piros kukoricára” (ferdén és furcsán). Ezután a vezérigazgató - helyettes „lepasszolt” Valló Sándor vezetése alá. Korábban és ezután is, én minden vezetőmet partnernek tekintettem. Szerencsére senki sem próbált közvetlen irányítani, pláne nem Valló Sándor, aki jó kapcsolattartó volt, de kissé határozatlan. 1977-ben Valló Sándorral és Gerencsér Árpáddal az OVH-ban együtt vázoltuk fel a „Vízkezelés és szennyvíztisztítás” országos célprogramját. 2.10. Puskás Ferenc Korábban, 1956-ig a Népstadionban és másutt (pl. FTC - Budapesti Honvéd mérkőzéseken) láttam játszani. 1990-2007 évek között Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában és Közép-Amerikában járva, ha megtudták, hogy magyarok vagyunk, emlegették: Puskás- (Puszkásznak ejtve). Kétségtelenül a legismertebb magyar. 1995.01.12-én Rio de Janeiróból Madridba érkeztünk Feleségemmel. Én egyedül várakoztam a szállítószalagnál, a bőröndökre várva. Odajött hozzám Puskás Ferenc és megkérdezte, hogy volt-e bőrönd lopás Rióban, ugyanis vele előfordult. Azt válaszoltam, hogy majdnem, mert csak erélyes fellépésre tették ki az egyik eltűnt bőröndünket a csarnok közepére. Feltehetően összejátszás volt a repülőtéri alkalmazottak és a tolvajok között. Budapest felé együtt utaztunk Puskás Ferenccel és Feleségével. Amikor a gép személyzete felismerte és az I. (üzleti) részbe akarták átkísérni, elhárította, mivel a turista részlegre szólt a jegyük. Szerény, közvetlen embernek ismertem meg. Nem volt bátorságom arra, hogy megkérdezzem az állítólagos „kis pénz, kis foci” mondását. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom