A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
10. szekció: A vízgazdálkodás története - Kerekes Katalin (FETIVIZIG): A Szatmár–Beregi–sík területhasználat változása az I. katonai felméréstől napjainkig
4. ábra. A Szatmár-Beregi-sík víz- és úthálózata az I. katonai felmérés korában 2. A Szatmár-Beregi-sík területhasználata, víz- és úthálózata a II. katonai felmérés szelvényei alapján A II. katonai felmérés a mintaterületen 1858-ban zajlott. A térképezési technikák fejlődésének köszönhetően ezek a térképek már jobb minőségűek, gazdagabb a színezésük, részletesebbek, így több, 13 területhasználati kategória különíthető el rajtuk. A terület harmadát szántó, másik harmadát rét borította. Az összes többi kategória között oszlott meg a maradék terület. Legnagyobb változás az I. katonai felmérés óta az erdők területében történt, a korábbi 40%- ról 13%-ra szorultak vissza. 5. ábra. A területhasználat típusok területi megoszlása a II. katonai felmérés korában A területhasználatot ábrázoló térképen jól megfigyelhető az erdőterületek nagyarányú visszaszorulása. Helyüket legtöbb helyen rétek vették át. A szántóterületek a települések közvetlen közeléből egyre nagyobb területre terjedtek ki, főleg a Szatmári-síkon. Megfigyelhető még az Ecsedi-láptól északra kiterjedő vizenyős terület lassú visszaszorulása. 4
