A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
10. szekció: A vízgazdálkodás története - Kerekes Katalin (FETIVIZIG): A Szatmár–Beregi–sík területhasználat változása az I. katonai felméréstől napjainkig
IV. Eredmények Ennek a munkának a legfontosabb eredménye, hogy létrejött egy olyan adatbázis, amely alapján a Szatmár-Beregi-sík területhasználatának változása egészen az 1700-as évek végétől napjainkig nyomon követhető. Ezen kívül betekintést nyerhetünk a magyar térképészet fejlődésébe. Végül, de nem utolsó sorban a katonai felmérések szelvényeit úgymond felújítva, azokból vektoros adatbázist építve, maximálisan alkalmas tematikus térképek készítésére. 1. A Szatmár-Beregi-sík területhasználata, víz- és úthálózata a I. katonai felmérés szelvényei alapján Az I. katonai felmérés a Szatmár-Beregi-sík területén 1784-ben zajlott. A térképek részletessége jócskán elmaradt a későbbiekétől. Részben ennek köszönhető, hogy a tizennyolc területhasználati kategóriából itt csak nyolcat tudtam elkülöníteni. Ezek a kategóriák a következők: erdő, nyílt vízfelület, vizenyős terület, szántó, rét ill. legelő, települési zöldfelület, beépített terület és bozótos terület. A legnagyobb területi részesedése az erdőknek volt, 40%-át fedték a területnek. A második és harmadik legnagyobb területet elfoglaló területhasználat típusok a szántó és a legelő 30000-30000 hektárral, vagyis 18-18%-kal. A vizenyős területek aránya is csak kevéssel maradt el az előbbi kategóriáktól, 15%-át fedte a területnek. A többi területhasználat típus viszont egy nagyságrenddel kisebb területet foglalt el. 2. ábra. A területhasználat típusok területi megoszlása az I. katonai felmérés korában Legnagyobb kiterjedésben erdők borították a kistájat. A terület keleti részén szinte csak néhány település és a körülöttük elterülő szántók szabdalták fel a nagy kiterjedésű erdőfoltokat. A foltok körül a kisebb foltmaradványokból következtetni lehet az erdők korábbi kiterjedésére is. Ez az állapot hasonlított legjobban a kistájak eredeti felszínborításához. Jól látszik az is, hogy az erdők helyét általában a szántók illetve a legelők vették át. A szántók még csupán 19%-nyi területet foglaltak el, és ezek is inkább a települések közvetlen közelébe korlátozódtak. Szintén jól megfigyelhető az a hatalmas vizenyős, mocsaras terület, mely az Ecsedi-láp területétől kezdve, messze északra terjedt ki Kocsord településen át egészen Szamosszegig. 2
