A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Pomogyi Piroska (KDTVIZIG): A Balaton parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérésének és minősítésének eredményei
számolnunk kell a nádasöv tóközép irányába való (relatíve: ökológiai időléptékben mért) gyors terjedésével is. Ez különösen felgyorsulhat a D-i parton, ahol a Balaton az. ú.n. „marásig" (a jelenlegi parttól 400-600 m-ig) rendkívül sekély. Ezt már Ligeti is előrevetít ette, azt előrevetítve, hogy itt kb. 3000 ha-on megtalálja a nád jó életfeltételeit (in: Virág, 1998). A természeti folyamatok okozta változásokhoz a nádasok az evolúció során kifejlődött válaszokat tudnak adni, azokhoz a megfelelő reakcióképességük, adaptációs és túlélési stratégiájuk kialakult. Természetesen a Balatonon ma már nem beszélhetünk „csak" természeti folyamatokról, mivel a háttérben mindig ott van a mesterséges vízszintszabályozás (bár éppen a legutóbbi évtized volt a példa arra, hogy a természet erői itt is ki tudják venni az ember kezéből a döntést) és a jelentős hosszban mesterséges partok is. De erre is látjuk a példát: ha a part mesterséges, a tóökoszisztéma akkor is képes kiépíteni az új parti sávot - de már a nyílt víz rovására. Ha nem vesszük figyelembe a tó-ökoszisztéma jó állapotához szükséges feltételeket, akkor magunk válunk a tó gyors pusztulásának előidézőivé. 4. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A 2010-2011. évi növényzet- (nádas) minősítés legfontosabb eredményeit összefoglalva, az alábbiakat lehet kiemelni: A 2010-2011. évi felmérés során 3450 db poligon lehatárolására került sor. Az összes terület 65.753 ha, de ebben a parti sáv természeti területei mindösszesen csupán 2706 ha-ral részesednek - 4% -, a többi makrovegetáció-mentes nyílt vízfelület, kultúrterület vagy nem parti sáv (összesen 63.023 ha). A nem parti sávba eső vizes élőhelyek növényzetének térképezésére nem került sor (Tihany Külső - és Belső tó, Szántódi-háromszög) A felmért 2706 ha-nyi természeti területből 1444 ha-t borítanak nádasok (53%), míg 211 ha-t (7,8%) nem náddal jellemezhető, de a 22/1998. korm. rend. alapján minősített területek és 1064 ha-t (39,3%) nem minősített természeti területek (többnyire „egyéb" kategória). A nádas társulások ugyan több mint 50%-ot képviselnek a természeti területekben, de ezek csak kisebb arányban alkotnak összefüggő, nagy kiterjedésű állományokat. 10 ha-nál nagyobb, azonos kategóriába tartozó nádasállomány mindössze 9 db található a jogi partvonalon belül, míg 7 db azon kívül, ugyanakkor az 1 ha-nál kisebb foltok részesedése közel 85%-nyi, 1608 db. Ez azt is jelzi, hogy nádgazdálkodás tervezésénél az állományok jelentős hányada már elaprózottságánál fogva sem jöhet gazdasági hasznosítás szempontjából számításba. A nádnövénnyel jellemezhető nádasok korrekt elkülönítésére jelen felmérés előkészítése során vezettük be a G-kategóriát, ami a nád gazdasági hasznosíthatóságára ad útmutatót. A nádasállományok fenti G-kategóriák szerinti bontását településenként is elkészítettük jogi partvonalon belüli és kívüli bontásban is, így ezeket az adatokat is fel lehet használni mind a partrehabilitációs tervek, mind pedig a növényzetkezelési-, ill. nádgazdálkodási tervek kidolgozásához településenként is, de természetesen a teljes Balatonra is. Az 1444 ha nádasterületnek mindössze 12%-a, 176 ha tartozik a gazdasági szempontból kiváló minőségű állományokhoz, de 30%-a, 428 ha, ahhoz a kategóriához (G0, ill. G0/G1 határ), aminek a rehabilitálása belátható időn belül és belátható költségkereteken belül nem valósítható meg. Ennek kb. fele (202 ha) az a G0-val kódolt terület, ahol sok esetben élő nádhajtás már alig van, bár a rizómaszint még megtalálható. G0-val kódoltuk azokat a foltokat is, ahol az előző felmérés során még igazolhatóan nádas volt, de az a jelenlegi felmérésre nádmentessé vált. Ez utóbbi területek (13 ha) már nem került be a minősített kategóriákba, még az 5. osztályba sem. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a nádasok közel 60%-a még felújítható, rehabilitálása reálisan megvalósítható. Kezelési terveket elsősorban ezekre érdemes készíteni. Ennek időkorlátait a gazdasági, jogszabályi kereteken túlmenően mindenekelőtt a biológiai folyamatok állítják be: a felújítás, rehabilitálás elmaradása az állományok további leromlásával jár, és nagyon gyorsan eléri azt a minőségi állapotot, amikor már hiábavalóvá válik minden ráfordítás tervezése, a beavatkozás nem járhat az elvárt eredménnyel. 22
