A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Pomogyi Piroska (KDTVIZIG): A Balaton parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérésének és minősítésének eredményei

1. kép. A 2003. évi ortofotó-részlet egy jellegzetes D-i parti nádaskaréjt mutat be, aminek akkor, a kisvizes időszakban a víz felőli szegélye egy szépen fejlett, széles juvenilis sáv volt.

Középtájon el lehetett volna különíteni egy turzásvonalat, ami elválasztja a víz felőli és a parti nádast. Ezt azonban feltehetőleg a folt viszonylag kis mérete nem indokolta. A 2003 tavaszán, madártávlatból készült fényképeken (3-4. kép) jól látszanak a különböző zónák és turzásvonalak, beleértve a jégtorlaszok közvetlen hatását is.

2. kép. A jégturzás nádasra gyakorolt hatását ez a Balatonszéplaknál, 2011. elején készült fotó mutatja. Befele a nádast a Balatonra jellemző karéjos szerkezetben a jég letarolta. Ez a szél és a hullámzás hatására alakul ki. A jégturzás is tartalmaz szerves törmeléket (detritusz), ami olvadás után ott marad és az új turzás alapjául szolgál.

Az évek során kialakult, egymással többé-kevésbé párhuzamos turzások sora a légifelvételeken jól látható (3-6. képek). Olyan korjelző szerepük is van, mint a fáknál az évgyűrűknek, mivel általában évente alakul ki egy-egy turzás. Az okot magyarázza a 2. képen bemutatott jégzajlás is.

A turzások elválasztják egymástól a növényzetsávokat, amelyek így a szukcesszió különböző stádiumait jól reprezentálhatják. A legrégebbi turzások vannak a part felől, már a feltöltődés előrehaladott szakaszában, és ezeken jelennek meg legelőször a fásszárú növények is. (Maga a déli parti vasút is a Balaton turzásán épült, azaz azt is lehet mondani, hogy minden, ami a déli parton a vasút vonalán belül van, a „Balatonban létesült", v.ö.: Pomogyi, 2010. történeti áttekintésében).

14