A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Lengyel Edina (Pannon Egyetem) - Buczkó Krisztina - Stenger-Kovács Csilla (PE): A Fertő-tó környéki és a Duna-Tisza közi kis szikes tavak különleges jellemzői és kovaalga flórája

Mindezek mellett minden mintavétel alkalmával 1,5 l vízmintát vettünk, amit alufóliába csomagoltunk és a mérésig lefagyasztottunk. A laboratóriumban mért paraméterek közül a TP (összes foszfor) mennyiségének mérése spektrofotometriás módszerrel, míg a Ca2+, K+, Na+, Mg2+ atomabszorpcióval történt (Wetzel és Likens, 2000). A Cl- és SO42 értékét pedig titrimetriás módszerrel határoztuk meg (Németh, 1998). Eredmények és értékelés A 90 mintában 103 fajt határoztunk meg. Átlagosan egy mintában 13 ± 6 faj volt jelen, míg a diverzitás átlagosan 2,1±0,9 volt. A legfajgazdagabb (36 faj) és legdiverzebb (4,0) minta a Legény-tó iszapjáról gyűjtött bevonatminta volt 2008-ban, ezzel szemben az osztrák területen elhelyezkedő Neubruck tóban szintén 2008-as tavaszi mintavétel során csupán 2 fajt találtunk, mely egyben a legalacsonyabb diverzitású (0,28) közösséget jelentette. Összehasonlítva a Duna- Tisza közi (11) és a Fertő-tó környéki tavak (14) átlagos fajszámát, jelentős eltérést nem tapasztaltunk. Utóbbi esetében a két ország területe között viszont jelentősebb különbség adódott, ugyanis míg a hazai Fertő környéki szikes vízterek átlagos faj száma 17, addig a szomszédos ország tavainál ez csak 11 volt. A Duna-Tisza közi (2,2) és a Fertő körüli (2,0) tavaknál a diverzitásban nem volt jelentős eltérés. Ezzel szemben elmondható, hogy utóbbi esetben az osztrák területeken található szikes tavak diverzitása alacsonyabb (1,6) volt, mint a Fertő hazai részén (2,4). A kutatásunk alatt 33 kovaalga család képviselte magát. A legnagyobb számban Nitzschia (32) és Navicula (11) fajok, míg kisebb számban Fragilaria (8), Amphora és Gomphonema (5) fajok fordultak elő. A Duna-Tisza közi tavakban 25, a Fertő-tó környéki tavakban 22 nemzetség volt megtalálható, míg utóbbinál a két ország területek között a fajszámhoz hasonlóan jelentősebb eltérés mutatkozott. Az osztrák szikesekben csak 17 nemzetség fajait azonosítottuk (2. táblázat), míg a magyarországi részen 26 nemzetség volt jelen. Amphora, Anomoeoneis, Craticula, Fragilaria, Gomphonema, Hantzschia, Navicula, Navicymbula, Nitzschia, Rhoicosphenia és Surirella családokhoz tartozó fajok mindegyik területen megtalálhatók. A Duna-Tisza közi és Fertő-tó körüli területek közötti különbség az volt, hogy az Adlafia, Aulacoseira, Caloneis és a Sellaphora fajok csak a Duna-Tisza közi tavakban, míg az Aneumastus, Ctenophora és Cymbella fajok csak a Fertő-tó környékén levő szikes tavakban fordultak elő. Összehasonlítva a Fertő-tó körüli tavaknak az osztrák és a magyarországi részről gyűjtött mintáit elmondható, hogy 15 nemzetség mindkét helyen, míg például Achnanthes, Entomoneis, Eolimna, Eptihemia vagy Rhopalodia nemzetség fajai csak a magyarországi részen, míg Hippodonta és Pinnularia fajok csak az osztrák részen található tavakban voltak. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom