A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Fehér Gizella (ADUVIZIG): Vízminőségi hatások nyomonkövetése a VKI algológiai módszereivel a Ferenc-tápcsatorna hosszelvényében
9. ábra. Kétostoros moszat 10. ábra. Kovamoszat A 3. mintavételi helytől az ostoros moszatok (Euglenophyta) és a kétostoros moszatok (Cryptophyta) biomasszájának aránya csökkenő tendenciát mutat, de továbbra is jelen vannak. A planktonikus kovamoszatok (10. ábra) aránya jelentősen megnövekedik, ami nagyobb folyóvizekre jellemző. A biomassza összetétele színesebb, kékalgák (Cyanobacteria), páncélos-ostorosok (Dinophyta), is nagyobb biomasszával vannak jelen. Az utolsó mintavételi hely elkülönül a többitől, itt található a legtöbb algacsoport, biomasszájuk aránya közel megegyezik. Feltűnő jelenség volt az ostoros zöldalga fajok nagy tömegű előfordulása. Eutróf felszíni vizekben nyáron inkább a zöldalgák Chlorococcales csoportja jellemző. Jelen esetben az ostoros Volvocales rend fajai az első két mintavételi helyen dominánsan voltak jelen a Chlorococcales fajokkal szemben, ami szervesanyagok jelenlétére utalt.. A többi mintavételi helyen is előfordultak, de arányuk a többi zöldalgához képest felére csökkent (11. ábra). 11. ábra A folyók, tavak fitoplanktonjának taxonómiai alapú értékelése során a planktonban előfordult fajokat un. funkciós csoportokba soroljuk (Padisák et al. 2006). A fitoplankton funkcionális csoportjainak környezeti igényét ismerjük, és ismerve egy adott típusra jellemző fizikai, kémiai és biológiai változók mintázatát, becsülhető, hogy egy adott funkcionális csoport jelenléte a természetes állapotú vízfolyásban, vagy tóban milyen mértékben kívánatos. A 4. táblázat a hossz-szelvény mentén az egyes mintavételi helyeken biomasszájuk alapján jellemző algafajok funkciós csoportonkénti besorolását mutatja. 9
