A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Fehér Gizella (ADUVIZIG): Vízminőségi hatások nyomonkövetése a VKI algológiai módszereivel a Ferenc-tápcsatorna hosszelvényében
A kvalitatív vizsgálat fénymikroszkóppal, centrifugával sűrített, élő mintából történt. A kvantitatív vizsgálat Utermöhl mikroszkóppal, Lugollal rögzített, ülepített mintából, számlálókamrában lett elvégezve. A fitoplankton vizsgálat során a mennyiségi (a-klorofill, alga biomassza) és a minőségi (taxonómiai összetétel) elemek lettek figyelembe véve. Az értékelésben részleten kitértünk a Reynolds-féle fitoplankton funkciós csoportok alapján történő elemzésre (Reynolds, 2002), illetve a magyarországi viszonyokra kidolgozott multimetrikus fitoplankton indexet alkalmaztuk (Borics et al. 2007, Padisák et al. 2006) A típusspecifikus értékelés szerint az FTCS esetében a referencia a 19-es típus (síkvidéki, meszes, közepes-finom mederanyagú, nagy vízgyűjtőjű közepes folyó). Tehát a 19-es típus határértékeit alkalmazzuk, a mesterséges csatorna funkciójára való tekintettel azonban élőlénycsoportonként enyhébb határértékekkel (OVGT 5-1 háttéranyag). Eredmények Korábbi fitoplankton vizsgálatok eredményei Az algák mennyiségéről az a-klorofill adatok, illetve az algabiomassza értékek adnak tájékoztatást. A 3. ábra 1990-től 2010-ig az a-klorofill minimum, maximum, átlag értékekeit mutatja, a VKI mesterséges típusra vonatkozó jó/közepes határérték és a kétszeres határérték ábrázolásával. A maximum értékek több alkalommal nagyon magasak voltak (80 mg/l fölött), és a kétszeres határértéket is rendszeresen meghaladták (pl. 2000-óta eltelt 11 évben 8-szor). Az a-klorofill éves átlag és szélsőértékeinek változása 1990 és 2010 között a Ferenc-tápcsatornán (Hercegszántó) 3. ábra 4
