A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Dr. Mahler András - Dr. Nagy László (BME): Árvízvédelmi gát szivárgás csökkentése vízzáró fal alkalmazásával

Az itt élő embereket a történelem során kétféle természeti katasztrófa sújtotta: a tűzvész és az árvíz. Az emberek a XVIII. század második feléig fából építkeztek, kockáztatva ezzel a pusztító tűzvész kialakulását. Az víz elleni küzdelemre gondolva ketté kell választani a Duna áradásait, és a hegyekből lefutó patakok kártételeit. A kettő ugyanis nem minden esetben járt együtt. A Mária Terézia-féle 1770. évi úrbérrendezés azon kérdésére, hogy milyen hátrányokat kénytelen a lakosság itt elszenvedni, a dunai árvizet egy rövid mondattal intézi el:

.. .ha a Duna megárad, egyik része a városnak vészben vagyon”.

2. kép. Kőszekrények építése a révkikötő alatti szakaszon 2002-ben

A Duna áradásának sommás kezelésével szemben hosszasan taglalják, hogy a „helyi vízkár” nagyobb gondot okoz, az esőzések miatt megáradt hegyi patakok elárasztják a város rétjeit, és a sebesen lezúduló víz lemossa a szőlőhegyekről a földet. Ennek helyrehozatala igen sok munkát, és anyagi ráfordítást igényel.

Árvizek Szentendrén

Szerencsés esetben a Duna csak a mélyebben fekvő part menti területeket vette birtokba. Rosszabb esetben azonban „még az Isten házát sem kímélte”. Hiteles korabeli feljegyzések szerint 1744 és 1799 között tíz nagyobb árvíz sújtotta a várost. Közülük a legnagyobb kárt az 1775. évi okozta, amelyet országos viszonylatban is a század legnagyobb dunai árvizeként tartunk számon. Szentendrén kb. 170, Pesten és Budán 600-nál több lakóházat vitt el az ár, sok embert földönfutóvá téve. Kevesebb, mint egy emberöltővel később 1832- ben Győri Sándor ezt írta:

„.mivel a jégtorlatot s a jeges árvizeket nemző okok nemcsak nem fogyatkoztak, sőt 1775-től fogva nevekedtek is, nagy jégjáráskor csak egy pillanati, még pedig naponként mindig hihetőbb történetes megakadástól függ, hogy az eddigleni legnagyobbnál nagyobb árvízzel elboríttassunk, s egy könnyen előre látható szerencsétlenség miatt: tízszer több kárral lakoljunk, mint amennyibe a veszedelemnek egészen elhárítása kerülne.”

2