A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Lucza Zoltán (FETIVIZIG)- Szabó János Adolf (HYDROInform Bt.) - Illés Lajos (VIZITERV ENVIRON Kft.): A Tisza Magyar-Ukrán határvízi mértékadó árvízszint meghatározásainak módszertani újragondolása

E) A vegetáció sűrűsödésének kedvezőtlen hatása az árhullám hullámtéri levonulására: A síkvidéki folyószakaszok hullámtereinek egy feltételezett, de életszerű vegetáció-sűrűsödése, és az elmúlt harminc év hidrometeorológiai statisztikák rögzítése mellett elemezzük a 100 év gyakoriság 75/95%-os kvantilishez tartozó mértékadó árvízi felszíngörbéket a célterület síkvidéki folyószakaszaira vonatkozóan. A várható állapot felvételét a magyar és az ukrán szakértők közösen határozzák meg.

3.2.6. A tervezett programrendszer saját adatbázisa

A tervezett modellrendszerünk - mint minden hasonló rendszer - olyan speciális adatokkal dolgozik, amelyek tárolását nem lehet rábízni egyéb, többcélú adatkezelő rendszerek felügyeletére. Az ilyen adatbázisok közös jellemzője, a gyors adatelérés és lényegében az, hogy a modelleredményeken túl bennük tárolni csak a modell kiszolgálásához szükséges és elégséges adatmennyiséget tárolják. Lényeges különbség még, hogy míg például a „klasszikus” adatbázisok esetében kifejezetten törekedünk arra, hogy feldolgozott adatot ne, csak forrás-adatot tároljunk, addig a modellek saját adatbázisaiban nagyobb mennyiségben inkább a származtatott, feldolgozott adatokat tároljuk.

A fenti elvektől a mi rendszerünk sem szakít, hiszen annak nincs is értelme. Adatbázisunk tervezése kapcsán inkább arra ügyeltünk, hogy a modellek maximálisan legyenek kiszolgálva, miközben semmi felesleges adat ne terhelje a rendszert.

Az általunk kidolgozott adatbázis valójában egy kötött struktúrájú könyvtárrendszer ahol minden adatnak megvan a maga szigorú helye, formátuma. Adatbázisunk alapvetően három lényeges adatcsoport adatait tárolja:

A) A modell-leíró adatcsoport (Statikus adathalmaz): Itt tároljuk a modellek működéséhez szükséges statikus térinformatikai grid alapú leírórétegeket, mint például a domborzat, a felszín és a meder esése, vízhálózat gráf-struktúrája, területhasználat, vegetáció-sűrűség, talajrétegek fizikai tulajdonságai, stb..

B) Mérési, vagy abból származtatott adatok csoportja (Dinamikus adathalmaz): Ezek jellemzően reguláris skalár idősor-adatok (pl.: vízállás, vízhozam, állomásértelmű hidrometeorológiai adat, stb.), valamint mérésből származtatott hidrometeorológiai mezők grid alapú idősorai (pl.: csapadékmező, hőmérsékleti mező, potenciális párolgási mező, stb.).

C) Modellkimeneti adatok csoportja: Ezeket az adatokat a modellek kimenetei adják, ezért azokat maguk a modellek töltik a helyükre. Jellemzően reguláris skalár idősor-adatok (pl.: vízállás, vízhozam, stb.), valamint a számított hidrológiai/hidrometeorológiai állapotjellemző-mezők grid alapú idősorai (pl.: vízhozam, vízállás, felszíni víztartalom, hóban tárol vízkészlet, beszivárgás, talaj víztartalma, talajfagy, stb.).

D) HEC-RAS modell adatbázisa: ADIWA hidrológiai modellhez hasonlóan a HEC-RAS hidraulikai programhoz is saját adatbázis tartozik, amely alapvetően a folyóhálózatot, és szelvényeinek geometriai leírását, valamint a meder és a hullámtér érdességi jellemzőit tartalmazza.

4. Összegzés- A módszertan összeállítását megelőzően áttekintettük a célterület azon adottságait, amelyek formálói a vízgyűjtőn levonuló árhullámoknak. Ezeket két kategóriába csoportosítva foglaltuk össze: természeti adottságok, és emberi beavatkozások. Az árvízi kockázatok változását befolyásolni képes, a későbbi elemzéseinkben figyelembe veendő lényeges tényezőkként a következőket jelöltük meg: klimatikus adottságok, erdősültség aránya a felsőbb vízgyűjtőterületeken, töltésezettség, a hullámtér vegetációs állapota és feliszapolódása, tározók üzemeltetése.- Módszertani szempontból megfogalmaztuk a projekt feladatait:

■ Az árvízi lefolyás módszertani újragondolása;

■ Az ukrán fejlesztések okán megváltozott mértékadó árvízi felszíngörbék (MÁSZ) tudományosan megalapozott felülvizsgálata;

■ Az elemzésekbe GIS alapú modellrendszerek figyelembevétele;

■ Az újragondolt módszertan egy tanulmány keretében való összefoglalása az alábbi forgatókönyvekre vonatkozóan:

A) A jelenlegi állapotokhoz tartozó forgatókönyv;

B) A klímaváltozás hatásának elemzése;

C) Az erdősültség-változás hatásának figyelembevétele;

D) A hullámtér feliszapolódásának hatása;

E) A vegetáció sűrűsödésének kedvezőtlen hatása az árhullám hullámtéri levonulására.

9