A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
8. szekció: Medencék, fürdők vízmikrobiológiai kérdései - Galsi Tamás (Techno-Víz Kft.): A mesterséges fürdővizek bakteriológiai vizsgálatának tapasztalatai
fürdőágazat nagy valószínűséggel még nehezebb gazdasági helyzetbe kerül, ráadásul az önkormányzati támogatások csökkenése is várható. A veszteséges üzemeltetést a megemelt belépő- és egyéb szolgáltatási díjakkal lehetne kompenzálni, melyek viszont várhatóan csökkenthetik a fürdővendégek számát. Ugyancsak előfordulhat, hogy a költséghatékonyság érdekében leépítik az üzemeltető személyzetet, emiatt viszont a fürdő szolgáltatási színvonala csökkenhet. A kieső támogatások Összefoglalás Összességében elmondhatjuk, hogy a mesterséges fürdővizek bakteriológiai vizsgálatainak és minősítésének szabályozása meglehetősen pontatlan, rendezetlen. Az akkreditált vizsgálólaboratóriumok a legjobb tudásuk szerint sem tudják azt a módszert kiválasztani, mely teljes mértékben megfelel a jogi szabályozásnak, a szakmai elvárásoknak, a vizsgálatokat megrendelő vevőnek és az azt értékelő hatóságnak. A vízmikrobiológia területén bevezetett új vizsgálati módszerekhez nem lett hozzáigazítva a szabályozás és minősítés. A minősítési határértékrendszer a régebbi, az esetek többségében szakmai felülvizsgálatra szoruló vizsgálati módszerekhez van rendelve, míg az újabb vizsgálati módszerek nem minden esetben alkalmazhatóak feltétel nélkül a mesterséges fürdővizek mátrixára. Az akkreditált laboratóriumok többsége a szakmaiság megtartása érdekében az irányítási rendszerhez köthető belső szabályozó anyagok (pl. műveleti utasítások, munkautasítások, kiegészítő szakanyagok, stb.) segítségével próbálja pótolni a hazai témával kapcsolatos szakmai hiányosságokat. A bemutatott vizsgálati eredmények alapján a vízforgatásos rendszerben üzemeltetett medencék vízminősége kedvezőbb a töltő-ürítő rendszerekkel szemben, melynek azonban alapfeltétele a szakszerű és hatékony üzemeltetés. Remélhetőleg a mesterséges fürdővizek vízminőségének szabályozása is rendeződik az ivóvizek és természetes fürdővizekhez hasonlóan, valamint a vízforgatós rendszerek hatékonyabb üzemeltetésével javul a mesterséges fürdővizek bakteriológiai vízminősége, mivel hazánkban a medencés fürdőkultúra nagy múltra visszatekintő hagyományokkal bíró kiemelt terület. IRODALOM Némedi László: A mikrobiológiai kockázat jellemzése a vízi környezet és a vízi közművek területein, Magyar Víziközmű Szövetség, Budapest, 2006 Sződy Eszter: Az ivóvíz-szolgáltatás mikrobiológiai prioritásai és a célszerű módszerek, a vizsgálati eredmények térbeli és időbeli eltérései, Magyar Hidrológiai Társaság, XXIV. Országos Vándorgyűlés, Pécs, 2006 37/1996. (X.18.) NM rendelet közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről MSZ 13690-3:1989 Fürdővíz. Minősítés bakteriológiai vizsgálatok alapján (visszavont szabvány) MSZ 13690-2:1989 Fürdővíz. Mintavétel és bakteriológiai vizsgálat MSZ 15234:2012 Fürdőmedencék vízkezelése vízforgatással MSZ EN ISO 9308-2:2001 Vízminőség. Az Escherichia coli és coliform baktériumok kimutatása és megszámlálása. 1.rész: Membránszűréses módszer (ISO 9308-1:2000) 13
